A takarmánynövény-termesztés és a minőségi sertéshús-előállítás hatékonyságának javítását előmozdító négy éves projektet valósított meg a Bonafarm Csoport két egyetemmel közösen.

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében csaknem két milliárd  forint uniós és hazai vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósította meg az  Agroökológiai alapon integrált hazai, minősített gabona- és fehérjeforrásokra alapozott termelési rendszer a magas biológiai értékű sertéshús előállítása érdekében nevet viselő  négy éves projektjét.

A kiváló minőségű sertéshús versenyképes módon történő előállításához elengedhetetlen a megfelelő minőségű takarmány. Hazánkban a jelenlegi sertésállomány takarmányigénye 1,3 millió tonna körül mozog, mivel ez élősertés előállítási költségeinek mintegy 70 százalékát teszi ki a takarmány, ezért annak  hasznosulása meghatározó tényezője a hatékony termelésnek. Éppen ezért fontos, olyan termesztéstechnológia alkalmazása, ami a földrajzi és éghajlati adottságoknak megfelelő, genotípusra fókuszál, akkor a megtermelt takarmány-alapanyag mentes lesz a patogén gombák okozta toxinterheléstől és egyben nagy mértékben emészthető tápanyag-tartalommal is rendelkezik.

A versenyképesség javításának feltétele a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták mellett a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. A konzorcium erre a problémára megoldást keresve indította el  2016-ban a 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programját. A kutatás keretei között komplex kisparcellás kísérletek segítségével olyan fajtára és hibridre vonatkozó termőhely specifikus termesztéstechnológiai  megoldásokat dolgoztak ki, amelyek megteremtik a lehetőséget a toxinmentes, magas emészthető fehérje tartalommal  rendelkező takarmány-alapanyagok előállítására.

A kutatási program eredményeként egy monitoring rendszert is kialakítottak, ami azáltal, hogy alkalmas az agro-ökológiai és a termesztéstechnológiai paraméterek térbeli-időbeli elemzésére – technológiai beavatkozások mértéke, ideje, szükséges növényvédelem előrejelzése - segíti a precíziós növénytermesztést. A termesztéstechnológiai kísérletekkel párhuzamosan sikeresen zárult egy a több mint 40 éves múlttal rendelkező, hazánkban egyedülálló, a szójanemesítéshez kapcsolódó fejlesztés is. A  közelmúltban 2 új fajta került be a Nemzeti fajtajegyzékbe, illetve 7 fajtajelöltet vizsgálnak állami teljesítmény-kísérletekben, amelyek közül a projekthez kapcsolódóan 3 fajtajelölt szabadalmi oltalmát kérte a konzorcium.

A konzorcium kutatásának végeredményeként kidolgozásra kerültek a legfontosabb takarmánynövényekre alapozott azon precíziós technológiai eljárások, valamint takarmányozási-prototípusok, amelyekkel a legnagyobb emészthető tápanyag-hozam érhető el és a toxinterhelés is minimalizálható. A kialakított takarmányozási technológiákat intenzív körülmények között tartott növendék- és hízósertéseknél vizsgálták. Meghatározták, milyen takarmányozási technológiák mellett érhetők el a legkedvezőbb vágási eredmények, illetve melyek azok a technológiák amelyekkel a legkiválóbb minőségű sertéshús állítható elő.