A Pécsi Törvényszék az adatvédelem világnapja alkalmából három részből álló cikksorozatot indít,  az első részében az adatvédelmi kifogás intézményéről lesz szó.

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-én fogadta el az új uniós az adatvédelem általános keretét meghatározó, az általános adat védelemről szóló 2016/679/EU számú rendeletet (GDPR), amely hazánkban is az elmúlt év május 25. napjától közvetlenül alkalmazandó.

A GDPR rendelkezéseivel összhangban az Országgyűlés 2018. július 17-i ülésnapján elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek (Infotv.) az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XXXVIII. törvényt. Ez volt az első jelentős lépés, amelyet a jogalkotó az adatvédelem új uniós szabályozásának való megfelelés, a GDPR végrehajtása érdekében megtett. Az ennek  való megfelelés érdekében került sor a fenti módosítás során az adatvédelmi kifogás intézményének bevezetésére, amely a bírósági döntés meghozatalára irányuló peres és nemperes eljárásokban a bíróságok által végzett adatkezelési műveletekkel kapcsolatos ellenőrzés egyik eszköze.  

Az adatvédelmi kifogás előterjesztésére a fél, a vádlott és az eljárás egyéb résztvevője - különösen a sértett, a magánfél, a tanú és a szakértő - és az jogosult, aki jogi érdekét a kifogás előterjesztésével egyidejűleg valószínűsíti.  A kifogást az érintett arra hivatkozással terjesztheti elő, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, illetve hogy az általános adatvédelmi rendeletben, illetve az Infotv.-ben meghatározott érintetti jogainak érvényesítése során az adatkezelő jogszerűtlenül járt el.  A kifogást az alapügyben eljáró bíróságnál írásban lehet előterjeszteni, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve.

A kifogás alapján a bíróság azt vizsgálja, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelési tevékenysége során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós jogi előírásoknak megfelelően járt-e el. Az alapügyben eljáró bíróság, ha azt alaposnak tartja, nyolc napon belül megteszi a jogsérelem következményeinek enyhítése, illetve a jogsérelem veszélyének megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket. A megtett intézkedéseiről a kifogás előterjesztőjét egyidejűleg értesíti, továbbá tájékoztatja arról, hogy ha a megtett intézkedések ellenére is fenntartja a kifogását, az erre vonatkozó nyilatkozatát az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül, írásban terjesztheti elő.

Ha a bíróság a jogsérelem következményeinek enyhítésére nem tett intézkedést, vagy az érintett továbbra is fenntartja a kifogást, akkor a bíróság az ügyet felterjeszti a kifogás elbírálására jogosult bírósághoz, amelyik érdemben  akkor is elbírálja, ha a peres vagy nem peres eljárás időközben már befejeződött. A kifogásról a bíróság két hónapon belül indokolt határozattal dönt.

A cikksorozat következő részeiben az adatvédelem büntető és polgári jog területét érintő szabályaival ismerkedhetnek  az olvasók meg egy-egy gyakorlati példán keresztül.