. Ma Andrea napja van.
A húsvéti idő ötven napja
2021-04-04 02:02:29
A húsvéti idő ötven napja

A húsvéti idő ötven napja

A húsvéti idő, amely húsvétvasárnappal kezdődik és a 7. vasárnapig, pünkösdvasárnapig, a Szentlélek kiáradásának ünnepéig tart.

Az időszak második napja, húsvéthétfő ma elsősorban népszokásairól nevezetes. Egyházi szempontból húsvét nyolcadának első napja. Valaha húsvét egész nyolcada ünnepi időszak volt. Fényes hét vagy Fehérhét elnevezése máig megmaradt, azonban munkaszüneti jellege mára megszűnt, illetve Magyarországon egyetlen napra - nagypéntekre - korlátozódott. Liturgikus szempontból azonban a fényes hét minden napja - hétfőtől szombatig - főünnepnek számít.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepeljük. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, amelyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.

A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.

Húsvétvasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket.

A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában - kölnivízzel locsolás - megmaradt a városokban napjainkig.

Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

A Húsvét utáni első vasárnapnak, liturgikus nevén húsvét második vasárnapjának régi neve Fehérvasárnap, mivel a korai egyházban a húsvét vigíliáján megkeresztelt felnőttek eddig a napig viselték a keresztségben elnyert lelki tisztaságot jelképező fehér ruhát. Szent II. János Pál pápa ezt a napot Fausztina nővér látomásai alapján 2000-ben az Isteni irgalmasság vasárnapjává nyilvánította.
Az időszak fontos ünnepe a 40. nap, áldozócsütörtök, amikor a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét ünnepli.

Pünkösd vasárnapja, az időszak 49. napja (7×7 nap, héber nevén sávuót, azaz a Hetek ünnepe) a kereszténység számára a Szentlélek kiáradásának és az egyház születésének ünnepe.

Pünkösdhétfő már a húsvéti ünnepkörön kívül esik. A protestáns egyházak közül azok, amelyek Pünkösdnek, mint az egyház születésnapjának kiemelt jelentőséget tulajdonítanak, egyházilag is ünnepként ülik meg. A katolikus liturgiában a II. Vatikáni zsinat utáni liturgikus reformtól kezdve nem számít ünnepnek, hanem az évközi időhöz tartozik, de Ferenc pápa 2018-as döntésével a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepévé nyilvánította, amivel illeszkedik a latin rítusú liturgiának ahhoz a gyakorlatához, amely a Krisztus különböző misztériumainak ünneplését követő napok valamelyikén megemlékezik annak a hittitoknak Szűz Máriára vonatkozó vetületéről is.
 
Pünkösdhétfő Magyarországon 1993 óta államilag újra munkaszüneti nap.

További híreink
Világszínvonalú kutatások – egyre több szabadalom
A hazai székhelyű jogosultak közül a legtöbb Magyarországon hatályosított európai szabadalommal a Pécsi Tudományegyetem rendelkezett 2020-ban a Richter és az Egis mellett.
2021-04-17 18:52:14, Hírek, Környezetünk Bővebben
Jövőbeli vállalkozásuk sikeréhez ad segítséget
Országosan egyedülálló képzési programot dolgozott ki közösen a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi és Közgazdaságtudományi Kara.
2021-04-14 11:00:42, Hírek, Környezetünk Bővebben
Angolul mérték össze földrajz tudásukat
Idén 12. alkalommal rendezte meg a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézete a HunGeoContest angol nyelvű földrajzi tanulmányi vers...
2021-04-14 10:37:29, Hírek, Környezetünk Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Ettől az évtől teljes egészében megújuló forrásból származó energiával fedezi az áramszükségletét a Körber péc...
Bővebben >>