Az Európai  Bizottság pénzügyi érdekek védelméről szóló éves jelentésének -  PIF-jelentés - értelmében a tagállamoknak többet kell tenniük az uniós forrásokat érintő csalás megelőzése, felderítése és bejelentése érdekében.

A  most közzétett jelentés részletes ajánlásokat tartalmaz azokra a területekre, amelyekre a nemzeti hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a elkövetkezendő időszakban, ugyanis az uniós kiadások kevesebb mint 0,2 százalékánál állapítottak meg csalást. Ennek ellenére az Európai  Bizottság úgy véli, nemzeti szinten mind a csalás felszámolása, mind pedig felderítése terén több erőfeszítésre van szükség. Az éves PIF-jelentés ezért többek között azt javasolja a tagállamoknak, hogy vizsgálják felül ellenőrzési mechanizmusaikat és gondoskodjanak róla, hogy azok a kockázatokon alapulnak és kellőképpen célzottak.

Pozitívumként említi, hogy komoly nemzeti szintű előrehaladás történt azon új szabályok és szakpolitikák végrehajtásában, amelyek az elkövetkező években a csalás elleni küzdelem megerősítését szolgálják majd. Emellett az elmúlt öt évben uniós szinten jelentős eredményeket sikerült elérni a csalás megnehezítése terén. Az említett kezdeményezések teljes körű végrehajtásukat követően nagy mértékben elősegítik majd a csalás felszámolását.

Mint Algirdas Šemeta, az adó- és vámügyért, a statisztikákért, az ellenőrzésért és a csalás elleni küzdelemért felelős uniós biztos elmondta, az elmúlt öt évben az Európai  Bizottság fokozta a csalás elleni küzdelmet. A szigorú és ambiciózus előírások, kezdeményezések és szabályozások nyilvánvalóvá teszik az arra irányuló szándékot,  hogy minden eszközzel megvédje az unió a polgárok pénzét a csalóktól.  Hangsúlyozta,  most a tagállamokon a sor, hogy hatékonyabban lépjenek fel.  Éppen ezért  nagyobb szerepet kell vállalniuk a megelőzésben és a felderítésben, valamint az uniós költségvetést megkárosítók büntetőeljárás alá vonásában.

A jelentés szerint a nemzeti hatóságok által felderített, az uniós költségvetést érintő csalás mértéke 2013-ban az előző évhez képest enyhén visszaesett. A kiadási oldalon 248 millió euró összegű uniós forrást érintett a csalás, ez a kiadások 0,19 százalékának felel meg, és az előző évvel  - 315 millió euró - összehasonlítva 21 százalékos  csökkenést jelent. A bevételi oldalon a feltételezett, vagy bizonyított csalás értéke 61 millió euró, ami a 2013. évben a beszedett hagyományos saját források 0,29 százalékának felel meg, és az előző évhez  -  77,6 millió euró - viszonyítva szintén 21  százalékos visszaesést jelent.

Amíg az uniós forrásokat érintő csalások pénzügyi hatása összességében mérséklődött az elmúlt esztendőben, a bejelentett esetek száma nőtt azonban nőtt  előző évhez viszonyítva. Ez valószínűleg azoknak a szigorúbb intézkedéseknek köszönhető, amelyek a csalás korai felderítésére irányulnak, és így az érintett források teljes összegének csökkenését eredményezték, illetőleg összefügghet azzal is, hogy bizonyos tagállamok esetében javult a csalások bejelentése.