. Ma Ákos, Bátor napja van.
A másik Nyolcak
2023-05-27 02:04:44
A másik Nyolcak

A másik Nyolcak

A Janus Pannonius Múzeum  Modern Magyar Képtárában nyolc modernista festőnő alkotásaiból nyílt kiállítás.


Nyolc modernista festőnő mutatkozott be a nagyközönségnek 1931-ben a Nemzeti Szalonban. Őket és a velük egy csoportban alkotó művésznőket mutatja be a Janus Pannonius Múzeum új tárlata.

A másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben (1916-1936) elnevezésű kiállítás  – Bartoniek Anna (1896-1978), Endresz Alice (1899-1947), Futásfalvi Márton Piroska (1899-1996), Hranitzky Ilona (1889-1980), Kiss Vilma (1885-1943), Lóránt Erzsébet (1898-1963),  Muzslai Kampis Margit (1898-1981), Szuly Angéla (1893-1976), valamit Járitz Józsa (1893-1986), Perényi Lenke (1892-1970), Sztehlo Lili (1897-1959) és Wabrosch Berta (1900-1977) alkotásai láthatók a most nyílt tárlaton.

Bartók Mária, Bartoniek Anna, Dullien Edith (1899-1970-es évek), Endresz Alice, Futásfalvi Márton Piroska, Hranitzky Ilona, Járitz Józsa, Kiss Vilma, Muzslai Kampis Margit, Lóránt Erzsébet, Perényi Lenke, Szirmai Ili, Sztehlo Lili, Szuly Angéla, Wabrosch Berta: tizenöt festőnő – az elsők között a hazai modernizmus történetében –, akik vállaltan egy szűk, modern művészetet képviselő, professzionális művésznőkből álló csoportot hoztak létre 1931 januárjában.

A Képzőművésznők Új Csoportjának egyetlen önálló kiállítását – ahol nyolcan szerepeltek – a Nemzeti Szalonban tartották 1931 októberében. A csoport magát „újként" határozta meg, ebből következik, hogy tevékenységüket nem az akadémikus, műcsarnoki művészet szférájában képzelték el, hanem a modernizmus keretein belül. A művésznők története szorosan összefonódott, több közös vonás határozta meg életpályájukat. Lényegében egy olyan társaságról van szó, akik művészi tanulmányaikat még az első világháború előtti/ alatti időszakban kezdték, s meghatározónak tekinthető a Lyka-reform idején történt továbbképzésük. Később a főiskola védelméből kikerülő, a piacon megélni kényszerülő művésznőknek még nehezebb lett az érvényesülés útja. A sorsközösség összekovácsolta őket, de emellett meghatározó volt a művészethez való hasonló viszonyulásuk is, nőelődjeiktől különbözve, határozott elképzelésekkel rendelkeztek, a modern irányzatokat képviselték.

A hagyományos műfajokban alkottak, de bátran vállalták a témák megújítását, saját nézőpontjuk érvényesítését. Voltak periódusok, amikor műveik stilárisan közel kerültek egymáshoz, ennek oka a szoros barátságokban keresendő. A közösségi érzet művészetüket formálta, ettől függetlenül teljesen egyéni utak rajzolódtak ki. Ezen időszak alatt is nagyon nehéz volt a professzionális női művészlét. Ezek a festőnők megőrizték magukat, vállalták egyéniségüket, ami az alapvetően férfiak által uralt művészeti szcénában eléggé reménytelen vállalkozás volt. Kizárólag nemi alapon szerveződő művészcsoportba nem vágytak, a szükség hozta. Végül is a hátrányokból erényt kovácsoltak.

Tizenöt festőnő életműve – töredékes formában – megrajzolja a két háború közti magyar művészet egy eddig ismeretlen arcát. Ez az arcél nem szokványos, nem illeszkedik az eddig dominánsnak tartott művészeti irányvonalakba, még ha időnként érintkezik is velük. A képeken gyakran tükröződik egy sajátos, eredeti nézőpont, amely szembemegy a női művészetről alkotott sztereotípiákkal. A művek többsége nem lágy, nem finomkodó, az érzékenynek tartott női lélek nem jelenik meg rajtuk. Helyette a nyerseség, a groteszk látásmód, torzítás, dinamizmus, egyszerűsítés a fő kifejezőerők, melyeket nem szoktak összepárosítani a finom női érzékenységgel. A korszakban ezt a közönség, a kritikusok az eredetiség utáni hajszának, a férfiakkal való versengés túlkapásának érzékelték, az általuk képviselt stílusirányzatok – elsősorban a Neue Sachlichkeit – társadalomkritikus, groteszk ága nem nyert pozitív fogadtatást.

Többségüknek elegendő volt a pályán maradáshoz a nyilvánosságnak az a kis szelete, amelyhez így jutottak. Az ígéretes kezdés ellenére nevük lassan elhomályosult, mondhatni kikopott a modern magyar művészettörténet feldolgozásaiból. Újra felfedezésükre a 90-es évek végéig kellett várni.

A kiállítás szeptember 17-ig látogatható.

További híreink
Az idegrendszeri zavarok okait kutatják
A Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és hat konzorciumi partnere (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, H...
2024-02-26 21:34:32, Hírek, Környezetünk Bővebben
A WordSkillsen és az EuroSkillsen is képviseli Pécset
A Pécsi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Technikum és Szakképző Iskola tanulója képviseli hazánkat a nemzetközi egészségügyi versenyeken.
2024-02-25 22:07:46, Hírek, Környezetünk Bővebben
Száz éve született Grastyán Endre
Születésének 100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartanak Pécsett.
2024-02-23 16:30:23, Hírek, Környezetünk Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Hetente kétszer indul rövidesen repülőjárat Pécsről Münchenbe és Máltára.
Bővebben >>