Pécsett a Csontváry Múzeumban megnyílt kiállításon láthatók a nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai.

Több mint 200 éve, 1799-ben árokásás  közben kerültek elő a bánáti Nagyszentmiklós  - ma Sannicolau Mare, Románia -határában azok az avarkori aranytárgyak - korsók, poharak, tálak -, amelyek közül a fennmaradt 23 darab aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került. A nagyszentmiklósi kincs eredeti darabjait a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a lelet-együttes galvanoplasztikai másolata, ez látható Pécsett a  Csontváry Múzeumban. 

A ma nagyszentmiklósi kincs néven ismert páratlan lelet koráról megtalálása óta folyik a vita. Az aranylelet máig élénken foglalkoztatja a kutatókat, akik a kincs eredetéről vallott elképzeléseiket közel ezer cikkben és tanulmányban, három tanulmánykötetben foglalták össze. A kincs korának és hovatartozásának kérdése eddig három időpont és három nép köré csoportosult. Feltételezték, hogy  8. századból származik és az avar művészeti alkotások. Egy másik szerint  a 9. században készültek és az Alföld délkeleti részét és Erdélyt birtokló dunai bolgárok keze nyomát viselik, a harmadik szerint pedig 10. századbeliek és a honfoglaló magyarság kiemelkedő alkotásai.

A számos bizonytalansággal övezett kincset először 1884-ben állították ki Magyarországon, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. A kiállítás arra vállalkozott, hogy felvázolja azt a tárgyi és kulturális környezetet, amelyet a Nagyszentmiklóson előkerült kincs hátterének és párhuzamának tart. Ezt az irányt követi a Pécsett megnyílt  tárlat is, emellett a kiállított tárgyak segítségével  a látogatók  egyben megismerkedhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok régészeti hagyatékával.

A kiállítás szeptember 30-áig  tart nyitva.