Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége tagszervezeteinek és az építőipar jelentősebb szereplőinek segítségével arra  kereste a választ, hogy az elmúlt esztendőben milyen változásokat okoztak a piaci körülmények, illetve milyen várakozásokkal tekintenek  a 2018. évre. A felmérésben résztvevő cégek túlnyomórészét a kft-k tették ki,  a néhány főtől egészen a több száz főt foglalkoztatókig.

Az árbevételre vonatkozó válaszok azt mutatják, hogy  2017-ben  a vállalkozások kétharmadánál az értékesítés nettó árbevétele növekedett a korábbi évhez képest. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség  azonban továbbra is lassú növekedési pályán maradt. A cégek több mint felénél meghaladja az inflációt, és  a megkérdezettek közül,  minden tízedik esetében 10 százalék feletti. A várakozások szerint 2018. első félévében ez a tendencia tovább folytatódik, 40 százalékuk  szerint javulni fog az árbevétel arányos jövedelmezőségük, a többiek stagnálásra számítanak.

A megrendelések közel felét mára a magánmegrendelések teszik ki. A korábbi évek felméréseivel ellentétben a cégek a tevékenységüket jelenleg leginkább akadályozó tényezőként ezúttal a szakemberhiányt emelték ki. A válaszadók 82 százaléka nem rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállalóval. Hogy kikből van hiány? Tulajdonképpen az építőipari szakmák teljes skálája említésre került. Ennek a problémának a hosszú távú megoldása igen komoly és sürgető lépéseket igényel mind a szakma, mind a mindenkori kormány részéről.

A szakemberhiány  egyben  magával hozta az ágazatban a bérek emelkedését is. A felmérésből is jól látszik, hogy az inflációt jóval meghaladó mértékben fejlesztették az egyes cégek  béreket, az elmúlt esztendőben átlagosan 13 százalékkal  emelték, idén pedig további 9 százalékos bérfejlesztést terveznek. A bérek nagyobb arányú emelését elsősorban a 40-60 főt foglalkoztató cégek tervezik. A tényekhez azonban az is hozzá tartozik,  hogy  versenyszféra többi ágazatáshoz képest  az építőiparban továbbra is igen alacsonyak a bérek, különösen magasan képzett szakmunkások körében.

Az építőipari vállalkozások további lépéseket kívánnak tenni az általuk foglalkoztatott szakemberek tudásának emelésében, fejlesztésében is. Azok a cégek, amelyek tavaly csak a fizikai dolgozók vagy csak a menedzsment továbbképzésére fordítottak  nagyobb összeget, azok idén már mindkét kört be kívánják vonni a továbbképzésbe. Ezen felül újabb dolgozók felvételét is tervezik.

A már meglévő szakemberhiánnyal és a létszámbővítési tervekkel összefüggésben elmondható, hogy mindez a közeljövőben a legális bérek további emelkedését generálja, csökkenni fog a nem jogszerűen foglalkoztatottak aránya.

A felmérésben kitértek az árak változására is. A  tavaly év elejétől tapasztalható áremelkedés nem állt meg. Az építőanyagok, a fuvardíjak, az építőgépek bérleti díjai a várakozások szerint további 15 százalékkal emelkednek ebben az esztendőben, míg az élőmunka költségei bizonyos területeken, és az alvállalkozói díjak akár 20 százalékkal is változhatnak. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza azokat a kivitelezőket, akik 2016-ban vagy 2017.  első felében szerződtek és csak a szokásos 5-6  százalékos árváltozást tervezték bele a vállalási áraikba. A piaci árváltozások következtében sok esetben komoly problémát okozhat a kivitelezés korábbi vállalási árakon történő megvalósítása. Az emelkedő árak, a megemelkedett bérek pedig az újonnan kötött szerződésekben vállalt kivitelezés teljes költségét még feljebb fogják tornázni.

A cégek tevékenységük, szerződésvállalásaik teljesítése során előforduló forráshiány kiküszöbölése érdekében elsősorban belső forrásokat, folyószámlahitelt, valamint különböző lízingkonstrukciókat vesznek igénybe. A jövőt illetően azonban a vissza nem térítendő támogatásokat kívánják nagyobb arányban kihasználni a vállalkozók. Ennek egyik pillére a tavaly novemberben aláírt, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az ÉVOSZ között létrejött együttműködési megállapodás eredményeként, az építési ágazatban technológiai korszerűsítésre, a hatékonyság növelésére kiírt pályázat, a másik pedig a munkahelyi képzések támogatására, a mikro-, kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok munkavállalói képzésére kiírt GINOP pályázatok lehetnek.