Az I4Food projekt az európai élelmiszeriparban lezajlott változásokból alakult ki és olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a kis- és közepes méretű vállalkozások számára meghatározó.

A három éves futam idejű, egymillió eurós költségvetésű, 2012 és 2014 között zajló projekt az Interreg IVC program keretében valósul meg, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával.

A projekt partnerségében a vezető szerepet a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tölti be, a kommunikációért az olaszországi Matera Tartomány, a szakmai munkáért a franciaországi székhelyű PEACRITT, a Regionális és Európai Agrár-élelmiszeripari Kommunikációs, Kutatási, Innovációs és Technológiai-Transzfer Szervezet felel. A programban e mellett részt vesz Finnországból Észak-Karélia Regionális Tanácsa, a romániai Centru Regionális Fejlesztési Ügynökség, valamint Spanyolországból Granada megye kormányzata. A program keretében ismerkedhettek meg az érdeklődők Villányban a Gere Attila Pincészete által előállított szőlőmagolaj és -liszthez kapcsolódó fejlesztésekkel, tudományos kutatások eddigi eredményeivel.

A villányi Gere család által működtetett vállalkozások a borászat köré csoportosulnak, a szőlészet-borászattól egészen a vendéglátásig. A szőlőmaglisztet és- olajat előállító AKA Kft. ezen cégek egyike.

Hosszú éveken át a szőlőmagot kidobták, majd jött az ötlet szőlőmagolajat és -lisztet készítenek belőle, ezen a módon hasznosítják a legtöbb természetes antioxidánst, számos ásványi anyagot tartalmazó borászati mellékterméket. Az évek során olyan egyedi élelmiszeripari terméket fejlesztettek ki, amelyik jó hatással van az emberi szervezetre, az egészségi állapot javítására, megőrzésére. A Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve vizsgálták meg élettani hatásait. Az orvosok és kutatók által végzett vizsgálatok alapján közölt eredmények alapján étrend-kiegészítőnek minősítette azokat az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet.

- Hallottam róla, hogy a szőlőmagolaj jó hatással van az emberi szervezetre- mondja Gere Attila. - S miután végiggondoltam mi lehet ennek az oka, arra jutottam, hogy lehet benne valami, hiszen e növény gyökere több méter mélyre is lemegy a talajban, több rétegét is érintve annak. Ebből született meg az ötlet, hasznosítsuk ezt a szőlészet-borászat során keletkező mellékterméket.  

Eleinte a kipréselt szőlőből kirostálták a magot, majd Bólyban kipréseltették. Két évig manufaktúra jelleggel készítették az olajat, lisztet, majd önállósították magunkat, s létrehozták a saját feldolgozóüzemüket négy évvel ezelőtt a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében elnyert támogatás felhasználásával. S miután az általuk kifejlesztett, saját szabadalmú, speciális mikro-őrlési eljáráshoz szükséges technológiát sehol nem gyártják, ezért a balatonfűzfői Nitrogéngyár volt mérnökeit kérték fel egy barátjukon keresztül arra, hogy tervezzenek részükre erre alkalmas berendezéseket, komplex rendszert a szőlőmag válogatásától, szárításán át a sajtolás, őrlésen keresztül a palackozásáig, csomagolásáig.

Mint Gere Attila elmondta, nagyon fontos, hogy a tökéletesen érett magú, frissen préselt kékszőlőt azonnal meg kell szárítani. Miután viszonylag kis mennyiséget jelent ez alkalmanként erre is új technológiát kellett kitalálni, amely során a nap melegét használják fel a két centiméter vastagon megtöltött a tálcákban elhelyezett kipréselt szőlőhéj szárítására, amit kétszer úgymond felborzolnak. A kirostált mag szárítása két ütemben történik egyszer a szabadban, majd a hőkülönbözeten alapuló, két mázsa mag befogadására alkalmas szárítóban.  
 
- A szőlőmagolaj és -liszt készítéséhez szükséges alapanyagot, a kékszőlő magját a mustkészítéssel egy időben gyűjtjük - folytatja Gere Attila. - Miután csak érett mag alkalmas erre a célra, idén eddig kevés alapanyag gyűlt össze, az időjárási viszony miatt a korai fajtákban nem tudott beérni. Miután relatív kicsi, 12-13 százalékos olajtartalommal rendelkezik a szőlőmag, száz kilogrammból hidegsajtolással nyolc liter olaj nyerhető ki. A hántolás során a magtól csak a nem odavaló részeket választja le a berendezés, az itt keletkezett mellékterméket a sertéstelepen etetik fel. A kipréselt magból keletkezett pellettből készül az őrlemény.

Szólt arról is a Pécsi Tudományegyetemmel folytatott kísérletek is bizonyítják a szőlőmagból készült termékeknek egyebek mellett gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Kitért arra is, ha a hazánkban megtermett összes kékszőlő magját összegyűjtenék, s abból olajat, lisztet készítenének, s mindenki csak egy kanálnyi őrleményt enne meg, a mennyiség a lakosság egy hónapi ellátására lenne elegendő.

- A dolgozóink közül mindenki havonta egy doboz szőlőmaglisztet adtunk már az első időben is, s jelenleg is ennyit kapnak - folytatja tovább Gere Attila. - A vérvételek során kiderült a 64 munkatársunk közül 28-nak nagyon alacsony volt az ellenálló képessége, az ő adagjukat egy újabb dobozzal növeltük. S természetesen mi is rendszeresen fogyasztani kezdtük. Két hónap elteltével a betegségre hajlamosak száma tizenegyre csökkent, fél év elteltével pedig minden egyes dolgozónknak jók lettek az eredményeik. A szőlőmagliszt koleszterinszintre gyakorolt hatása négy hónap elteltével kezdett érződni, ekkortól kezdtek csökkenni az értékek. Később a szőlőmag-készítmények hatásait vizsgáló doktornő javaslatára a szőlőmagolaj egészségre gyakorolt hatását is kipróbáltuk. Erre egy dolgozónk vállalkozott eleinte, aki naponta egy kávéskanállal evett belőle. Két hónap elteltével jók lettek a véreredményei, különösen a vérsűrűsége. A később bekapcsolódottaknál pedig volt, akinek a magas vérnyomására volt kedvező hatással.  

A szőlőmagolaj rengeteg telítetlen zsírsavat tartalmaz, például az E-vitamint magasabb arányban mint más olajfélék. A Pécsi Tudományegyetem lefolytatott vizsgálatok szerint a szőlőmagolaj és -liszt csökkentheti a szívinfarktus, a szélütés veszélyét, erősíti a hajszálereket, fokozza a véráramlást, enyhíti a cukorbetegség tüneteit, a végtagokban érezhető zsibbadó, bizsergő érzést. Az állatkísérletek pedig egyértelműen bebizonyították a gyulladásos folyamatok, így a daganatok kialakulásában betöltött gátló hatását, a szív oxigénhiányos károsodásának kivédésében tapasztalható jótékony hatását.