Csaknem két tucatra emelkedett  Véménden a hagyományos magyarországi német fúvószenét tanuló általános iskolások száma.

A helyi német nemzetiségi önkormányzat 2018 óta évről évre sikeresen szerepel a Csoóri Sándor Alap népzeneoktatás támogatására kiírt pályázaton. A három éve 12 gyermekkel indult program sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy további résztvevők csatlakoztak a kezdeményezéshez, amelynek kiemelt célja az idén fennállásának 35. évfordulóját ünneplő fúvószenekar utánpótlásának kinevelése.
   
– Német nemzetiségi zenét oktatunk, így a növendékeink mindenekelőtt réz- és fafúvós hangszerek, valamint a harmonika közül választhatnak – mondja Hergert Tamás, a Véméndi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki a program megvalósítását támogató pályázatokat írja és menedzseli, valamint maga is gyermekkora óta tagja a  fúvószenekarnak.

Az együttest annak idején Gász Mihály zenetanár alapította, a vezetését 2001-ben Hahn János vette át. A fúvószenekar az eltelt az évtizedek alatt számos sikert könyvelhetett el. Ennek ellenére évről évre egyre kevesebb új tag jelentkezett, a régiek közül pedig többen külföldre mentek dolgozni, egyre csökkent az együttes létszáma. E mellett nem csak a zenekar, hanem az azzal szorosan együttműködő, gyakran ugyanazokból a tagokból álló német tánccsoport is egyre kevesebb tagot számlált. Ezen a helyzeten változtatott, az újabb tagok együttesekbe történő bevonását segítette az 2018-ban adódott pályázati lehetőség, ami az együttesek vezetőinek reményei szerint megoldani látszik a problémát.

– Az induláskor biztosra vettük, hogy a jelenleg is többé-kevésbé aktív zenész szülők élnek majd a lehetőséggel, hiszen ők már maguk megtapasztalhatták mennyi jót ad és milyen sokat profitálhat a zenetanulás révén egy gyerek – hangsúlyozza a német önkormányzat elnöke.

Apaczeller József pécsváradi karnagy, nyugalmazott zeneiskola igazgató vállalta a gyermekek oktatását, aki a hagyományos zenetanítási módszert alkalmazva először mindenkit kottát olvasni és furulyázni tanított meg, aztán amikor már ez jól ment, akkor választhattak hangszert a gyerekek. A könnyebb döntés érdekében az idősebb zenészek – főleg klarinétosok, trombitások, harmonikások – hangszerbemutatót tartottak. A hangszereket zenekari készletből igyekeznek biztosítani, néhányat és a szükséges kiegészítőket pedig a pályázati pénzből vásárolták meg.

A sikeres karácsonyi és tanévzáró koncertek, valamint az újabb pályázati támogatásoknak köszönhetően évről évre emelkedett a növendékek száma, azzal együtt pedig újabb zenetanárok – Kerner Mariann, Csajághy Miklós, majd Apaczeller József helyére Réger Henriett – is csatlakoztak a programhoz. Még a koronavírus-járvány sem okozott komolyabb törést: az online térben megtartott órák a szinten tartás mellett némi fejlődéshez is elegendőek voltak. A harmadik tanévet végül 23 kis zenésszel zárták.  
     
– Nagyon fontosnak tartom, hogy gyermekeink megismerkedjenek a zene, a zenélés örömével – emeli ki Horváth Etele, akinek két gyermeke vesz részt a képzésben. – Panka harmonikán, Zselyke pedig klarinéton tanul. Néhány éve még az én szüleim biztosították számunkra – kezdetben Véménden, később Pécsváradon – a zenetanulás lehetőségét. Tudom, hogy az ő részükről rengeteg időbeli és nem kevés anyagi áldozattal járt, hogy annak idején a testvéremmel együtt mi is megtanulhattunk  hangszeren játszani. Én magam nagyon sokat kaptam a zenétől: barátokat, rengeteg vidámságot és jó közösségeket. Megismerhettem egy olyan utat, amelyen sajnos nem mindenkinek van lehetősége elindulni.
 
A szülők elvi támogatása mellett egy ideje azonban a csekély anyagi hozzájárulásukra is szükség van. Az említett pályázati támogatás ugyanis nem fedi a projekt teljes költségvetését. A véméndiek ezért nagyra értékelik azt, hogy számos társfinanszírozót – így a települési, valamint a helyi német önkormányzatot, továbbá a fekedi német nemzetiségi önkormányzatot – tudhatnak maguk mögött, sőt, támogatási ígéretet kaptak a szomszédos Palotabozsok német nemzetiségi önkormányzatától is, ugyanis ez utóbbi két  településről több gyerek Véméndre jár  iskolába.

Hergert Tamás a véméndi német önkormányzat elnöke annak a véleményének is hangot adott, hogy ha minden a tervek szerint halad, elgondolkodnak azon, hogy a növendékekből „kiszenekart” alapítanak. A gyermekeknek az ilyen együtteshez való tartozás a zenélés, a kitartó gyakorlás, a tanulás-fejlődés és a sikerélmény mellett a közösséget is jelenti. Úgy számolnak, hogy szeptembertől akár már harmincan is részt vehetnek majd a német nemzetiségi zeneoktatásban.

Véménden egyébként a német nemzetiségi zeneoktatással egy időben a roma zeneoktatás is újraszerveződött. Szép számmal akadnak olyan gyerekek, akik a kezdetben a helyi roma nemzetiségi önkormányzat finanszírozásával, majd később ugyancsak Csoóri-pályázatokból megvalósuló roma zeneoktatási programban vesznek részt.
– A zene olyan közös nyelv, amelyet a világon mindenki megért, ami alkalmas a szavakon túli kommunikációra, mégis kellően sokszínű, így képes az egyes emberek és közösségek érzelmeit kifejezni – fogalmaz Szalonna Zoltán polgármester. – Közösségünk azon tagjai előtt, akik e nyelv művészetét elsajátíthatják, világok nyílnak meg. Reméljük, ha útra kelnek,  színes és tapasztalatokban gazdag utazást követően Véméndre térnek majd vissza. Azok pedig, akik maradnak megőrzik a településünket a visszatérőknek.

A baranyai település és az ott élő német közösség vezetői további terveket is szövögetnek, ezek  egy része már konkrét, megvalósítás alatt álló projektekben testesül meg. Például a falu központjában  egy régi parasztházat újítottak fel, ami amellett, hogy zenekari próbák és a zeneoktatás helyszínéül szolgál a jövőben, otthont ad majd egy rendkívül gazdag helyi és országos gyűjtésekből, felajánlásokból származó autentikus német kottagyűjteménynek, amit digitalizálták is, így biztosítva a több évtizedes zenei hagyományok hosszú távú továbbélését és megőrzését.