A külföldi beavatkozással és a dezinformációval az európai projekt leglényegét támadják.– figyelmeztetnek a képviselők.

Az Európai Parlament európai demokráciapajzzsal foglalkozó különbizottságot állított  fel 2024. decemberében, azzal a céllal, hogy felmérje az EU elleni cselekmények – például a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, a hibrid támadások és az összehangolt dezinformációs kampányok – hatását és éleződését. Ennek okaként azt fogalmazták meg, hogy a tagállamok külön-külön nem képesek hatékonyan fellépni ezekkel a fenyegetésekkel szemben.

Az új uniós intézmény Független Demokratikus Rezilencia Európai Központ pedig kifejezetten a demokrácia védelmét szolgálja, ami „kiválósági központként” működne, feladata pedig a külföldi információmanipulációval és beavatkozással, valamint a dezinformációval szembeni küzdelem, továbbá a nemzeti intézkedések koordinálása lenne. Az új struktúra ugyanakkor nem jelentheti a meglévő eszközök duplikációját, éppen ellenkezőleg: egyértelmű jövőképpel, megbízatással, költségvetéssel és erőforrásokkal egy kézben kell tartania a folyamatban lévő összes uniós szintű cselekvést. A részvételt tagállam számára kötelezővé tennék, és felügyeletét az Európai  Parlament  látná el.

Oroszország a legfőbb fenyegetés Európa demokratikus integritására. Különösen a miatt, hogy gyakran hajt végre hibrid támadást kritikus infrastruktúrák ellen, például kibertámadások, fizikai szabotázsakciók, gyújtogatás, kémkedés és jelzavarás formájában, amelyeknek egy része Belaruszból, Kínából, Iránból és Észak-Koreából indul. Arra is javaslat született, hogy a szankciókat ki kellene terjeszteni mind a dezinformációt támogató szereplőkre, mind pedig azokra, akik segítenek kijátszani a már meglévőket. . Oroszország a hibrid hadviselés részeként alkalmazza az uniós tisztviselők, európai parlamenti képviselők és újságírók politikai indíttatású „feketelistázását” is.

A támadások javarészt a digitális térben történnek, éppen ezért új jogszabályok bevezetése helyett a meglévő digitális szabályok - például a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet - szigorúbb végrehajtására lenne szükség. Emellett az online platformok felelőssége is nagy ezek kivédésében, amelyeknek többet kellene tenniük a botvezérelt választási beavatkozás ellen és a demokratikus közbeszéd védelméért. A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága olyan jog, amelyek nem a gépeket, hanem az embereket védik.