A polgárok üzenete egybehangzó, az európaiak aktív szerepet akarnak vállalni az unió jövőjének alakításában.

A Juncker-Bizottság hivatalba lépése óta állampolgárságra, életkorra, faji, vallási és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül 160.000 uniós polgár vett részt több mint 1200 közvetlen vitán, amelyeket városházákon, egyetemeken, üzemekben és más helyszíneken rendeztek meg unió-szerte. A polgárok üzenete egybehangzó: az európaiak aktív szerepet akarnak vállalni az Unió jövőjének alakításában.

Mint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, a  jelenlegi Európai Bizottság működésének már az első naptól fogva szerves része a vita és a párbeszéd. Hangsúlyozta,  állandó párbeszédet indítottak a polgárokkal a biztosokkal közösen, hogy s ezzel  az unió működésének minden területét lefedjék, annak érdekében, hogy meghallgassák a polgárok üzeneteit, elmondhassák  reményeiket, félelmeiket, elvárásaikat és az új ötleteket.  Kitért arra is, a visszajelzések arra világítanak rá, hogy az európaiak nem csupán a véleményüket szeretik kifejezésre juttatni, hanem a döntéshozatalban is szívesen részt vesznek. Európának erősebbnek és egységesebbnek kell lennie, ez azonban csak akkor lehetséges, ha demokratikusabbá válik.

Az elért eredményekről szóló jelentés tanúsága szerint az európaiak csaknem kétharmada optimista az Európai Unió jövőjét illetően – ez 2009 óta a legjobb arány. A legtöbb polgár úgy véli, hogy Európa szerepe kulcsfontosságú az előttünk álló kihívások megoldásában, ideértve az éghajlatváltozást, a gazdasági és társadalmi kérdéseket, a migrációt és a biztonságot. Úgy gondolják, hogy Európa az értékek és a béke kontinense, valamint a szabadság és a demokrácia térsége, ahol tiszteletben tartják az alapvető jogokat.
A lakosság hetvenhat százaléka úgy látja, hogy az EU stabilitást képvisel a bizonytalan világban, és közös külpolitikát, illetve közös védelmi politikát szeretnének.
Bár sokan tisztában vannak az euró előnyeivel (az euróövezetben élő népesség csaknem háromnegyede támogatja a gazdasági és monetáris uniót), továbbra is tartanak az áremelkedésektől, illetve attól, hogy szabályok be nem tartása instabilitást okozhat. Az európaiak nagyobb fokú harmonizációt várnak el az olyan területeken, mint a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság. Dinamikus gazdaságot és reformokat akarnak, hogy az Unió hatékonyabbá és átláthatóbbá váljon.

A végleges jelentést a 27 uniós tagállam első csúcstalálkozóján mutatják be  Romániában, Nagyszebenben 2019. május 9-én, néhány héttel az európai választások előtt.

Az Európai Bizottság 2013-ban, a polgárok európai éve   keretében kezdeményezett  első ízben civil párbeszédet a polgárokkal, valamint a nemzeti és helyi politikusokkal. Az  ennek során megszervezett találkozók, amelyek egyfajta lakossági fórumhoz hasonlítanak, lehetővé teszik, hogy a legkülönbözőbb hátterű polgárok szabadon vitázhassanak, véleményt cserélhessenek és beszélgethessenek azokkal, akik őket szolgálják – a biztosoktól az európai parlamenti képviselőkön, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjain át egészen az európai, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok képviselőiig.

Az Európa jövőjéről szóló fehér könyv közzétételével 2017 márciusában az Európai Bizottság új vitát indított a 27 tagú EU jövőjéről. A vita előmozdítása érdekében jelentősen növelték a párbeszédek számát, amelynek során  az EurópauBizottság tagjai Európa-szerte látogatásokat tettek, hogy meghallgassák a polgárok véleményét a vitaanyagban bemutatott lehetséges forgatókönyvekről, lehetővé téve mindenki számára, hogy részt vegyen az Unió alakításában.

Az elmúlt év  márciusában 27 tagállam jóvá hagyta az e  területen végzett munkát kiegészítő, a polgári konzultációkra vonatkozó közös keretet. A folyamat támogatása érdekében külön online konzultáció is  indult az európai polgárokkal folytatott  viták során feltett  kérdésekből, amelyekre az Európa jövőjéről szóló online konzultáció keretében több mint 75.000 hozzászólás érkezett.