Az új Eurobarométer felmérés közzétett eredményeiből az derül ki, hogy a polgárok a gazdaságtól a demokrácia helyzetéig minden területen jóval nagyobb arányban tekintenek pozitívan az Európai Unióra.

A legújabb standard Eurobarométer felmérést az európai választásokat követően - június 7. és július 1. között - végezték el a 28 uniós tagállamban, valamint az öt tagjelölt országban. A főbb megállapítások közül kiemelhető, hogy az euró még soha nem élvezett ilyen nagy támogatást, az éghajlatváltozás pedig uniós szinten a polgárokat foglalkoztató második legfontosabb kérdéssé lépett elő, míg az első a bevándorlás maradt.
 
A Juncker-Bizottság hivatalba lépése előtt végzett 2014. júniusi felmérés óta a mostaniak a legjobb Eurobarométer-eredmények. Azóta nem volt ilyen magas a bizalom és a jövővel kapcsolatos optimizmus szintje. Az EU-ba vetett bizalom továbbra is meghaladja a nemzeti kormányok, vagy parlamentek iránti bizalmat. Az EU-ba vetett bizalom 20 tagállamban nőtt, közülük is Litvániában (72 százalék), Dániában (68 százalék) és Észtországban (60 százalék) volt a legmagasabb. Emellett Luxemburgban (59 százalék), Finnországban (58 százalék), Portugáliában (57 százalék), Máltán és Svédországban (egyaránt 56 százalék), Bulgáriában és Magyarországon ( egyaránt 55 százalék), Írországban, Lengyelországban, Hollandiában és Cipruson ( egyaránt 54 százalék), Romániában és Ausztriában (egyaránt 52 százalék), valamint Lettországban és Belgiumban ( egyaránt 51 százalék) a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy „inkább megbízik” az Európai Unióban.

A legutóbbi, 2018. őszi Eurobarométer felmérés óta 23 uniós tagállamban nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik pozitívan vélekednek az EU-ról (45 százalék). A legszembetűnőbb ez a növekedés Cipruson (47 százalék, +11), Magyarországon (52 százalék, +9), Görögországban (33 százalék, +8), Romániában (60 százalék, +8) és Portugáliában (60 százalék, +7).   

Az elmúlt év, 2018 ősze óta kettő, 2014 tavaszához képest pedig tíz százalékpontos növekedés volt megfigyelhető, így a pozitív vélemények aránya az elmúlt 10 évben tapasztalt legmagasabb szintre emelkedett. Semlegesen a válaszadók 37 százaléka (2018 őszéhez képest +1 százalékpont), negatívan pedig kevesebb mint egyötödük (17 százalék, -3 százalékpont) vélekedik az EU-ról, ez utóbbiak aránya tíz éve nem volt ilyen alacsony.

Az európaiak többsége optimista az EU jövőjét illetően (61 százalék, +3 százalékpont), és csupán 34 százalékuk (-3 százalékpont) borúlátó. Az optimizmus Írországban (85 százalék), Dániában (79 százalék), Litvániában (76 százalék) és Lengyelországban (74 százalék) a legmagasabb. A skála másik végén található az Egyesült Királyság (47 százalék, szemben a korábbi 46 százalákkal) és Franciaország (50 százalék, szemben a korábbi 45 százalékkal), ahol az optimizmus kevésbé szembetűnő.

Az európaiak 55 százaléka elégedett a demokrácia működésével az EU-ban, ami 2004 ősze óta a legmagasabb arány (2018 őszéhez képest +5, 2014 tavaszához viszonyítva pedig +11 százalékpontos növekedés), a „nem elégedett” válaszadók aránya pedig öt százalékponttal 36 százalékra csökkent. Az európaiak többsége egyetért azzal, hogy számít a szava az unióban.

A gazdasági és monetáris unió és az euró támogatottsága új rekordot ért el, miután az euró-övezetben a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék, +1 százalékpont; 2014 tavasza óta +9 százalékpont) nyilatkozott úgy, hogy pozitívan vélekedik az unió közös valutájáról. Az EU egészét tekintve az euró támogatottsága stabilan 62 százalékon áll.

Kedvezőek a vélemények a nemzeti gazdaságok helyzetéről (jónak 49 százalék, rossznak pedig 47 százalék ítélte a helyzetet). Tizenhét tagállamban a válaszadók többsége jónak értékelte a nemzeti gazdasági helyzetet (2018 őszén ez 16 tagállam esetében volt így). Arányuk Luxemburgban, Dániában és Hollandiában ) volt a legmagasabb. A legalacsonyabb a pozitív vélemények aránya Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában (mindkét országban 20  százalék), valamint Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban  volt.
 
A válaszadók az uniós polgárságot és a szabad mozgást tekintik az EU legfőbb vívmányainak. Mind a 28 tagállamról elmondható, hogy a válaszadók több mint fele érzi magát az EU polgárának. Az EU egészét tekintve ez az arány 73 százalék (+2 százalékpont 2018 ősze óta), nemzeti szinten pedig az arányok a luxemburgi 93 százaléktól, a bulgáriai 52 százalékig terjednek.

Az európaiak túlnyomó többsége helyesli, hogy „az uniós polgárok szabadon mozoghatnak, azaz szabadon letelepedhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak vagy üzleti tevékenységet folytathatnak az EU-n belül” (81%, 2018 őszéhez képest -2 százalékpont), és minden uniós tagállamról elmondható, hogy a válaszadók több mint kétharmada osztja ezt a nézetet: arányuk a litvániai 94%-tól az olaszországi és egyesült királysági 68-68%-ig terjed.
 
A legfontosabb aggodalmak uniós és nemzeti szinten: egyre fontosabb szerepet kap az éghajlatváltozás és a környezetvédelem kérdése. Uniós szinten továbbra is a bevándorlás aggasztja a leginkább a polgárokat – még az erőteljes (2018 ősze óta 6 százalékpontos) csökkenés után is a válaszadók 34 százaléka jelölte meg első helyen ezt a kérdést.

Az éghajlatváltozás, amely 2018 őszén még az ötödik helyen állt, mára a második legfontosabb kérdéssé lépett elő egy erőteljes (2018 őszéhez képest 6 százalékpontos) növekedés után. Uniós szinten hetedik helyre visszaesett munkanélküliség nemzeti szinten továbbra is az egyik legaggasztóbb kérdés a polgárok számára, csakúgy, mint az emelkedő árak/infláció/megélhetési költségek, valamint az egészségügy és a szociális biztonság kérdésköre.