Az ez évi foglalkoztatást elemző uniós elemzés alátámasztja, kedvező trendek jelentek meg Európában.

Az Európai Bizottság által közzétett ez évi jelentése az európai foglalkoztatási és szociális ellátásban bekövetkezett  változásokat elemzi, alátámasztja, hogy a munkaerő-piacon kedvező változások érzékelhetők, s javulás tapasztalható az emberek szociális helyzetében is. A foglalkoztatottak száma újabb rekordokat ért el, közel 238 millióan dolgoznak Európában.

Az elmúlt esztendőben a foglalkoztatottak száma több mint három és fél millióval haladta meg a 2016-os adatokat. Ugyanakkor, bár az elmúlt években nőtt az egy foglalkoztatottra jutó munkaórák száma, az még mindig elmarad a 2008-as szinttől. Emellett nőtt a nettó jövedelem és a visszaszorult a szegénység. A súlyos anyagi nélkülözés minden idők legalacsonyabb szintjére esett vissza, és 2012-höz képest 16,1 millióval kevesebb embert érintett. A technológiai fejlődés hatását vizsgálva azonban nehéz felbecsülni az automatizálás és a digitalizáció jövőbeli következményeit, ezért a 2018. évi ESDE-jelentésben kiemelt helyet kapott a munka változó világa.

Mint Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos a következőkre hívta fel a figyelmet, az európai gazdaság gyorsabban és egyenletesebben növekszik, mint korábban. Ez kedvez a foglalkoztatásnak, növeli a háztartások jövedelmét, és javítja a szociális körülményeket.

Kitért arra is, a technológiai változásokban jelentős növekedési és munkahely-teremtési potenciál rejlik, de csak akkor, ha a változást mi magunk alakítjuk. A szociális jogok európai pillére iránytűként szolgál ahhoz, hogy mindenki felkészülhessen erre az átalakulásra.

Szólt arról is, a bizottság javaslatai e pillér gyakorlati átültetését szolgálják azzal, hogy az európai polgároknak igyekeznek egész életpályájuk során jobb oktatást és készségeket kínálni. E mellett, minden munkavállalóra kiterjesztik az alapvető jogokat a munka változó világában, azzal, hogy megteremtik a feltételeket az átlátható és kiszámítható munkafeltételekhez és szociális védelemhez.
 
Az ez évi jelentés a technológiai innovációhoz, a demográfiai változásokhoz és a globalizációhoz kapcsolódó lehetőségek és kockázatok elemzését kínálja. Készítői rámutatnak arra, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy eeze előnyeit mindenki élvezhesse.

A jelentés kiemeli, a technológiai fejlődés kulcsfontosságú az általános termelékenység növeléséhez. Egyúttal pedig az alacsony képzettséget igénylő rutinfeladatokat is kiváltja, magasabbra emelve ezáltal a foglalkoztatáshoz szükséges készségek küszöbét,bár még nincs egyértelmű konszenzus arról, milyen mértékű hatással lehet a technológia a munkahelyekre. Az erről készült tanulmányok alapján a jelenlegi munkafolyamatok ismétlődő rutinfeladatai a legalkalmasabbak a teljes, vagy részleges automatizálásra. Egy kutatás szerint a részleges automatizáció a munkahelyek 37–69 százalékát érintheti a közeljövőben. A minőségibb oktatás és az egész életen át tartó tanulás, valamint munkaerőpiacok és szociális védelmi intézmények ehhez történő alkalmazkodása kulcsfontosságú a munka változó világához való megfeleléshez.

Az európai készségfejlesztési program és az uniós finanszírozási rendszer révén az Európai  Bizottság előkészítette a terepet, hogy a tagállamokkal, a képzési szolgáltatókkal és a vállalatokkal szoros együttműködésben minden szinten jobb készségekkel vértezze fel Európa polgárait. A szociális partnerekre is fontos szerep vár a munkaerő továbbképzésében és átképzésében, valamint a munka változó világának rugalmasabb kezelésében. Az új technológiák hozzájárulnak az atipikus munkaszerződéssel dolgozók és önfoglalkoztatók számának növekedéséhez.