Különleges élményben lehet részük azoknak, akik  kedden este ellátogatnak Pécsett a Művészetek és Irodalom Házába.

A különleges program dr. Somfai Kara Dávid a baskír nép történetét és kultúráját bemutató előadásával indul. Ezt  baskír népzenei koncert követi, amelyet a magyarországi baskír népdalgyűjtésekből - Vikár László, Torma József, Somfai Kara Dávid - választanak ki ismert hazai népdalénekes-néprajztudós tolmácsolásában.

Baskíriából három népművész  is érkezik erre az alkalomra, egy furulyás (kúrajszi), egy táncos (bijűszi) és egy énekes (jirszi), akik hagyományos zenére tanítanak hagyományos táncokat. A tánctanításban közreműködik: Farkas Zoltán Batyu, Harangozó díjas koreográfus.

A másfél milliós baskír nép az Urál hegység déli lábánál él Baskíriában (Oroszországi Föderáció), az egykori Magna Hungaria területén. A kun nyelvvel rokon kipcsák török nyelvet beszélik, de a hét baskír törzs között találjuk a gyormati (gyarmati) törzset is, akik talán a beolvadt keleti magyarok leszármazottai. Juliánusz barát 1235-ben a Volga (Etil) mentén értesült a keleti magyarok létezéséről, de később a mongol (tatár) hódítás miatt (1236) nem tudott eljutni a területre.

Sokáig kételkedtek felfedezésében, de a Mongolok titkos története megerősítette Juliánusz jelentését: Ami Szübédej bátort illeti, őt észak felé küldték egészen a kangli-kipcsák, baskurt, magyar, orosz, jász-alán, cserkesz, bolgár-ogur és Kázmér királyságig, e tizenegy nép földjére. Szübédej bátor átkelt az Etil/Volga és Jajik/Urál vízben gazdag folyóin egészen Kijev városáig (Mongolok Titkos Története 262. és 274. sor).

A baskírok az egyetlen török nép, akik igazi „ugrós tánccal” (bijű) rendelkeznek, melyet hagyományosan a baskír furulya (kúraj) kíséretével táncoltak. A baskírok népzenéje is közel áll a magyar népzene régi stílusú dalaihoz. Vikár László és Bereczki Gábor „Tatar Folksong” (1999) című könyvében közölt baskír népdalokat. Somfai Kara Dávid turkológus, etnológus (MTA) 1996-ban közel 100 újabb baskír dalt gyűjtött. (kiadatlan)