Boldogok a döntéshozók, hiszen a jelzáloghiteleknél „kivezették” a devizát a piacokról.

A kúria megállapította, hogy a devizahitelesek tudtak a kockázatokról, ezért annak terheit viseljék, hacsak nem tudják igazolni ennek ellenkezőjét. A kormány elvégezte a devizahitelesek mentőakcióját. Az érintettek visszatérítést kapnak, amely megkönnyíti életüket, vagy mégsem mindenki ezt éli meg?

- A bedőlt banki hitelek száma az egyéb hitelekkel együtt, ami az ingatlanokat veszélyezteti 130.000 és 200.000 közé tehető -  hangsúlyozza Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára. - A családok egy részén a banki visszatérítés már nem segít. A 250.000 gépjárműhiteles nagyjából ugyanannyi család, akik 8-10 év hiteltörlesztés után a leamortizált gépjárműveket még mindig az új árukon törlesztik. Ha nem fizeti elviszik a gépjárművet, attól a tartozása megmarad. Jönnek a végrehajtások, árverezések. A végrehajtót nem érdekli, az adósság eredete.

Kilenc esztendővel ezelőtt, 2006 januárjában a Bankszövetség tanulmányt adott ki, melynek az volt a címe, hogy „Nem kell félni a devizahitelektől”. Hosszú távon nem jósolt jelentős változást. A PSZÁF ezt megerősítette, és a tanulmány prospektus formájában kikerült a bankok ügyfél tereibe, amelyek csaknem 2010-ig megtalálhatóak voltak. A bankok ügyintézői ezt az irányvonalat követték a tájékoztatásuk során, mely szerint a svájci frank a világ egyik legbiztosabb valutája.

A banki kockázatfeltáró nyilatkozatokon található grafikonok maximum 15 százalékos eltéréseket jósoltak, nyilván a Bankszövetség tanulmányának hatására. Egyik ábrán sem mutattak be extrém eltérést, pedig bizonyára lehetett volna csinálni olyat is. A 2008 és 2010 közötti árfolyam volt pozitív és negatív is.

A lakossági hitelszerződések védelmében azonban semmilyen érdemi intézkedés nem történt. A MNB, a felügyeleti szervek, illetve a Gazdasági Tárca nem kezdeményezte a szerződések felülvizsgálatát. Nem tette lehetővé a szerződések felmondását az ügyfelek részéről és nem tette lehetővé az átjárást a forint és a deviza konstrukciók között.

Az első jelentős csapást a bedőlt hitelesek a kilakoltatási moratóriummal szenvedték el, mely nyilvánvalóan hibás konstrukció volt. Megtiltotta a végrehajtások kivitelezését, de a tartozások kamatozását és a késedelmi kamatokat nem fagyasztotta be, ezért a bedőlt hiteleseknek a tartozása 60-70 százalékkal megnövekedett. a moratórium időszaka alatt.

- Itt jön a PSZÁF első jelentős hibája: egy állásfoglalásában elismerte, hogy a jogszabály rossz, de azzal érvelt, hogy a kormányzat megoldja majd ezeket a problémákat – emeli ki a főtitkár.

Mint mondja, valóban legalább hét adósmentő intézkedés keletkezett, ezek egyike sem volt használható, kivéve a 180 forintos végtörlesztést, de ez csak egy szűk rétegen segített. Az árfolyamrögzítés hatásai pedig elég korlátozottak. Ez időszak alatt sem történt semmilyen lépés az átjárhatóság biztosítására, illetve a devizahitelek kivezetésére, pedig éppen időszerű lett volna, hisz ekkor már volt „hibás termékezés és csaló bankozás”.

A Svájci Nemzeti Bank 2011-ben bejelentette az átváltási küszöböt ez megnyugtatta a kedélyeket, amely igencsak hamisra sikeredett. Ez a bejelentés elaltatta az óvatosságot.

- Az azóta eltelt három évben senkinek nem jutott eszébe, hogy mi lesz akkor, ha ez a helyzet megszűnik  -  folytatja tovább a megkezdett gondolatot.

Majd sorolni kezdi az eddig megválaszolatlan kérdéseket, miszerint: Hol voltak a szakértők? A nagynevű bankárok, az MNB szuper szakemberei? Vajon milyen elemzéseket adtak a döntéshozók és a gazdasági tárca részére? Hamis reményekben ingatták magukat az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban? Meg sem fordul a fejükben, hogy egy ilyen helyzet kialakulhat? Hol voltak a figyelmeztetések a lakosság részére? Vajon még mindig elegendőnek tartották azt a kockázatfeltáró nyilatkozatot, amelyet az ügyfelek orra alá toltak? Vajon a nemtörődömség, vagy a szakmai alkalmasság, vagy a problémák tagadása járult hozzá ahhoz, hogy ez a deviza-cunami bekövetkezett? Vajon véletlen-e, hogy az árfolyam küszöbfelmondása előtt két héttel történt a kényszerforintosítás?

Kérdés az is, hogy a MNB-nak milyen információi voltak az átváltási küszöbről és annak esetleges felmondásáról? Még az is elképzelhető, hogy nem voltak, de a gazdasági folyamatokból a makro-prudenciális elemzésekből nem derült ki hogy egy ilyen esemény bekövetkezhet? Vajon az élen járó pénzügyi és banki szakértőink ugyanolyan tájékozatlanok és naivak, mint a közemberek? Értik-e egyáltalán a gazdasági folyamatokat, vagy csak a politika által behatárolt területen mozognak?A svájciak a piaci folyamatokkal indokolták a lépéseiket. Magyarországon az elemzők vajon nem ugyan azokat a folyamatokat figyelték? Csak az események után tudunk kullogni, és elszenvedjük azok hatásait? Mi a különbség a lakosság pénzügyi tájékozatlansága, és a pénzügyi gazdasági kormányzat tájékozatlansága között?

S mi változott az elszámoltatás előtti helyzethez képest? Az önkormányzatok tartozásait szinte teljesen eltörölték. Nem tudunk arról, hogy akár egyetlen önkormányzatot is felelősségre vontak volna, mert a főtéri szökőkút rekonstrukciója miatt eladósították településüket. A pénzügyileg laikus, tájékozatlan lakosságról viszont még mindig nem történt valódi gondoskodás, pedig ki tudja, hányadik bőrt húzzák le a bankok a svájci frankos vagy egyéb devizás hitellel kapcsolatban.

A MNB hozzáállását jól mutatja, hogy az a 100 milliárd forint, melyet a bankok részére  bocsátott valutaváltás során keletkezett, annak árfolyam hasznát sajátjaként kezeli. Sem a kormánynak, sem a banknak nem jutott az eszébe, hogy ezt a nyereséget a forintosításkor felhasználva, esetleg a banki adóból még átcsoportosítva kedvezőbb átváltási árfolyamot határozzon meg. Több százezer család érdekeit figyelmen kívül hagyva értelmezhetetlenül haszontalan dolgokra költik.

- A lakosság elvárná, hogy a parlament azonnali rendkívüli ülést tartson ebben az ügyben és olyan intézkedések sorát vezesse be, mely a lakosság kitettségét csökkenti, a piacot megnyugtatja, és az árfolyamokat stabilizálja. A bajbajutott családok száma megduplázódott. Mindegy, hogy valakit gépjármű-, vagy jelzáloghitel miatt árvereznek. Az egyesület felkérte a pártok vezetőit, hogy azonnali válságintézkedéseket tegyenek – zárja gondolatait a Banki és Végrehajtási Károsultak
Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára.