Egy éven belül a második munkaerő-kölcsönző cégláncolatot számolták fel a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói.

A költségvetést félmilliárd forintos nagyságrendben megkárosító, vagyonőri és munkaerő-kölcsönzési tevékenységgel foglalkozó, tizenkét baranyai társaságból álló láncolat irányítóit és segítőit a pénzügyi nyomozók pár óra leforgása alatt előállították és gyanúsítottként kihallgatták.

A több hónapos előkészítő munka eredményeként négy megyében negyven helyszínen csaptak le a pénzügyi nyomozók, pénzügyőrök, adórevizorok, informatikus szakemberek és a Terror Elhárítási Központ kommandósai az adóminimalizáló szervezet tagjaira.

Ahogy a korábban lefülelt elkövetői körnél, úgy ennél a bűnszervezetnél is fő cél a munkavállalók után fizetendő adók és járulékok, valamint az általuk nyújtott szolgáltatás után keletkező áfafizetési kötelezettség elkerülése volt.

A gyanú szerint a láncolat elején három őrző-védő cég a munkákat szabályos alvállalkozói szerződések alapján vállalta el. A munkát azonban nem saját alkalmazottakkal végezték, hanem erre a célra további kilenc alvállalkozó céget alapítottak. Bár ezek a gazdasági társaságok tevékenységük után bevételeiket bevallották, ám adót fizetni nem szándékoztak. A láncolatban lévő haszonhúzó munkaerő-kölcsönző cégek fiktív munkaerő-közvetítésről szóló szerződések alapján csökkentették adófizetési kötelezettségüket, járulékot pedig nem fizettek. Ezeket a bukócégeket és bankszámláikat félévente váltották, azok valós munkaerő-kölcsönzéssel nem is foglalkoztak.
A bevált módszer szerint az így szerzett haszonnak egy részét nettó munkabérként megkapták az alkalmazottak, míg másik részét készpénzben felvették, és a bűnszervezet tagjai, illetve az alvállalkozó cégek vezetői között szétosztották.

A pénzügyi nyomozók az akció során mintegy háromszáz millió forint értékben foglaltak le készpénzt, ingó és ingatlan vagyontárgyakat, üzletrészeket, továbbá huszonegy bankszámlát is „befagyasztottak”.   

Az akcióban gyanúsítottként kihallgatott tizennégy személy közül nyolcat őrizetbe vettek. Azóta öten előzetes letartóztatásban vannak. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntetési tétele, a bűnszervezetben történő elkövetés miatt akár húsz évig terjedő börtönbüntetés is lehet.