Az Európai Uniónak a megváltozott nemzetközi környezetben saját kezébe kell vennie a sorsát, Az uniós tagállamok pedig  csak együtt tudnak megfelelő választ adni a biztonsági, gazdasági és technológiai kihívásokra.

Az Európai Parlamentben megtartott évértékelő beszédének középpontjában az állt, hogy milyen irányba kell haladnia az Európai Uniónak. Hangsúlyozta, Európának meg kell erősítenie demokráciáját, jogállamiságát és egységét, miközben a korábbinál önállóbban kell fellépnie a világpolitikai és gazdasági kihívásokkal szemben.

Kiemelten foglalkozott a demokrácia kérdésével, érintve hazánk  és az Orbán-kormány örökségét. Magyarország az elmúlt évek uniós konfliktusainak egyik fontos példájaként jelent meg, utalva arra, az Európai Uniónak meg kell védenie azokat az értékeket és szabályokat, amelyekre a közösség épül, és nem engedheti, hogy egyes tagállamok tartósan blokkolják a közös döntéseket.

„Április 12-e sokáig emlékezetes marad számunkra. Az a nap, amikor a magyar nép a kezébe vette a jövőjét. A demokráciát választották. Európát választották. Visszahozták Magyarországot oda, ahová való: az Unió szívébe” – hangsúlyozta.

Azonban csak egy része volt az egész Európai Unió jövőjéről szóló üzenetnek, ugyanis véleménye szerint Európának egy olyan nemzetközi környezetben kell megerősítenie magát, amelyben a háború, a geopolitikai konfliktusok, a gazdasági függőségek, a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia egyszerre jelentenek kihívást.

Hangsúlyozta, az EU-nak csökkentenie kell függőségét az energiától, a kritikus nyersanyagoktól és a külföldi technológiáktól, miközben az európai ipar versenyképességét is meg kell őriznie. Kitért arra is, az EU és Kína közötti kereskedelmi egyensúlytalanság fenntarthatatlan: az uniós deficit tavaly napi mintegy egymilliárd euróra rúgott. Éppen ezért az Európai Bizottság valamennyi rendelkezésére álló eszközt felhasználna a kereskedelmi kapcsolat kiegyensúlyozására, valamint az EU kritikus nyersanyagokkal, köztük ritkaföldfémekkel kapcsolatos függőségét is csökkentené. Ennek megoldására egy új európai vállalat létrehozására tett javaslatot, ami stratégiai nyersanyagok beszerzésével és készletezésével foglalkozna.

Ezen felül kitért arra is, hogy Európának többet kell tennie saját védelméért, mindeközben továbbra is támogatnia kell Ukrajnát. Az uniós együttműködés jelentősége pedig abban van ezen a téren is, hogy a tagállamok külön-külön kevésbé tudják kezelni a kontinens előtt álló kihívásokat. Az európai külső határok védelmének megerősítése és a Frontex szerepének növelése sürgető feladat.

Beszédében a klímaváltozás komolyan vételéről is szólt, ugyanis az ebben az esztendőben tapasztalt hőhullámok és erdőtüzek egyértelművé tették alkalmazkodni kell a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban pedig annak a véleményének adott hangot, hogy Európának ki kell használnia az új technológia gazdasági lehetőségeit, ugyanakkor fel kell készülnie a munkahelyekre és a kiber-biztonságra gyakorolt hatásokra is. E mellett a gyerekek közösségimédia-használatának korlátozása is ma már elkerülhetetlen, személyiségfejlődési károkat okoz, nem egyszer öngyilkossághoz is vezet az ezeken keresztül őket ért támadás. A készülő szabályozás egyik eleme a közösségi oldalak használatához egy alsó korhatár bevezetése lehet.

A közösségi médiát 13 év alatt nem használhatnák a gyerekek, 15 éves korukig nem nyithatnának saját fiókot az egyes platformokon. Ez azt jelenti, hogy 13 éves kortól 15 éves korig csak a szülők által létrehozott és felügyelt mini fiókokat használhatnák, korlátozott funkciókkal és időbeli korlátozással. Ezt követően pedig 15 és 18 év között  a platformoknak kötelező leszik annak bizonyítását, hogy biztonságosak a rendszereik.

Az Európai Parlamentben megtartott évértékelőn, amelyen Mark Carney kanadai miniszterelnök is részt vett, Von der Leyen bejelentette, az EU társult tagállamként nyitná meg az utat Kanada előtt.

A CETA kereskedelmi megállapodásra építve közös jóléti és gazdaságbiztonsági térséget hoznának létre, amelynek eredményei már megmutatták az együttműködés erejét, kevesebb mint egy évtized alatt a két fél között az áruforgalom 75 százalékkal nőtt. Az új partnerség keretében technológiai szövetség jönne létre, az EU és Kanada integrálná a védelmi ipari bázisaikat és kiemelt közös projektté tennék az Északi Sarkvidéket. E mellett együttműködnek az AI-ra és a kvantumtechnológiára, az energiára, a kritikus ásványkincsekre és az akkumulátorokra, valamint a kiber- és a gazdasági biztonságra kiterjedően is.