Az építőipari ágazat fontos szerepet tölt be az Európai Unió 2014-2020. közötti fejlesztési stratégiájában, a növekedésre irányuló célkitűzések megvalósításában.

Magyarországon az építési-beruházások finanszírozása – különösen a közösségi megrendelések esetében – erőteljesen uniós forrásfüggő.  A hazákba érkező uniós támogatások 2020. utáni várható lecsökkenése, illetve átstrukturálódása csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat, ha a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus beruházásai, az erre irányuló tervek és a közfinanszírozás rendszere meghatározóan bevételtermelő projekteket tartalmaz és megerősíti a gazdaságot, a vállalkozásokat, hogy a későbbiekben a gazdaság adóbefizetései és beruházási-fejlesztési partnersége biztos hátteret adjanak az állami költségvetésnek.  Ez 2018-2020-as években csak jelentős építési-beruházási vonzatú gazdaságfejlesztéssel érhető el. 

A nagyrészt uniós forrásokból finanszírozott út-, vasútépítés, közműberuházások és középület-építések mozdították el a mélypontról az ágazatot.  A jelenlegi 7 éves pénzügyi ciklus első három évében (2014-2016.) a Magyarország részére járó forrásokat – elsősorban a pályázatok és a projektek előkészítési időszükséglete miatt - időarányosan nem lehetett lehívni, melynek következtében 2016. évben erőteljesen visszaestek az állami és önkormányzati megrendelések. Alapvetően ennek tulajdonítható, hogy az ágazat 2016. évi termelési értéke az előző évhez képest csökkent, értéke 1812,7 milliárd volt.

A visszaesés az út- és vasútépítés, infrastrukturális beruházások közműfejlesztések területén drámai volt, míg az épületépítés és a szak-szerelőipar a 2015. évi mélypontról enyhe pozitív elmozdulást mutatott 2016-ban.  Rá egy esztendőre az építőipar teljesítménye már 2.94 milliárd  volt, 29,8 százalékkal haladta meg a 2016. évit. Minden alágazat erőteljesen növekedett. A robbanásszerű beruházási ciklus kezdetét 2017. évben az eredményezte, hogy rendelkezésre álltak az uniós források, a GDP 4,2 százalékkal bővült, ami építési-beruházásokkal járt együtt, a lakásépítések finanszírozását a kereskedelmi bankok 3-7 százalék közötti kedvező kamat mellett végezték, a lakásépítést ösztönző programok és a bevezetett szabályozók is éreztették pozitív hatásukat.

Az elmúlt évben az építőipar teljesítménye tovább bővült, értéke folyóáron elérte a 3300 milliárd forintot. Ezt a növekedést az ágazat a foglalkoztattak létszámának bővítésével, erőteljes géplízing-növeléssel és saját gépi beruházásokkal, technológiai korszerűsítésekkel érte el.  Ettől az évtől jelentős hatékonyságjavulás szükséges a hazai építési piacon. Az ágazat rendelésállományát és teljesítőképességét alapul véve idén is kétszámjegyű bővülésre lehet  számítani. 

A lakásépítési piacot érzékenyen érintette  az elmúlt év közepén  tett  kormányzati bejelentés, miszerint a 2019. december 31-ig tartó kedvezményes forgalmi adóval működő lakásépítési programot nem hosszabbítja meg. Annak érdekében, hogy a lakásépítés üteme ne törjön meg, az ÉVOSZ „kompenzációs” javaslati csomagot dolgozott ki. Ennek lényege,  hogy a az elmúlt év  november 1-jén építési engedéllyel, bejelentéssel rendelkező új építésű, lakóingatlanokra 2023. december 31-ig   az 5  százalékos áfa marad érvényben.