Az ultra hőkezelt (UHT) tejek elemzése forradalmi lehetőséget kínál a fertőző betegségek terjedésének korai felismerésére.
A kutatások bebizonyították, hogy a tej – noha fertőző kórokozókat már nem tartalmaz – megőrzi azok genetikai nyomait, lehetőséget teremtve ezzel a járványok előrejelzésére.
A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium szakemberei a kanadai példa nyomán, Európában elsőként indították el egyedülálló Tejmonitor projektjüket. A kutatás célja az állatról emberre terjedő betegségek, így például a madárinfluenza időben történő észlelése.
Az elmúlt évek járványai rávilágítottak arra, hogy a gyors és hatékony járványügyi előrejelző rendszerek kulcsfontosságúak az egészségügyi védekezésben. A szennyvízvizsgálatok már bizonyították hatékonyságukat a COVID-19 és más vírusok nyomon követésében. Most azonban egy új, innovatív módszer is reflektorfénybe került, az ultra hőkezelt (UHT) tejek elemzése.
Ez a módszer azért különleges, mert a tej – noha fertőző kórokozókat már nem tartalmaz – megőrzi azok genetikai lenyomatait. A közelmúltban az Egyesült Államokban felfedezett, szarvasmarhák között csendesen terjedő madárinfluenza járványt is ennek az újszerű megközelítésnek köszönhetően ismerték fel. Ez az áttörés megmutatta, hogy a tej a járványügyi kutatásokban hasonlóan értékes információforrás lehet, mint korábban a szennyvízvizsgálat.
A Tejmonitor projekt keretében a kutatók egy olyan korai előrejelző rendszer létrehozását tűzték ki célul, ami a madárinfluenza és más, állatról emberre terjedő betegségek nyomon követését szolgálja, és az agrárszektor számára is új védelmi vonalat képez. A projekt alapja egy kanadai kutatási kezdeményezés, melynek keretében a kereskedelmi forgalomban lévő tejek madárinfluenza szűrését végzik. Kanada után Európában elsőként a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium szakemberei végeznek ilyen jellegű vizsgálatokat, ezzel is hozzájárulnak a globális járványügyi előrejelzés fejlődéséhez.
„Ez a kutatás forradalmi jelentőségű lehet az állat- és közegészségügy számára. Az UHT tejekben kimutatható vírusok genetikai nyomai segíthetnek időben beazonosítani a potenciálisan veszélyes kórokozók jelenlétét, még mielőtt azok emberi megbetegedéseket okoznának” – mondja Kemenesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója.
A kutatás mellett a Tejmonitor projekt egy átfogó tudatossági kampányt is indít, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) együttműködve valósítanak meg. A kampány célja, hogy a lakosság szélesebb körben is megismerje az ultra hőkezelt tejek biztonságosságát, valamint a nyers tej fogyasztásának egészségügyi kockázatait.
„A tejfogyasztás biztonságos, de fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a különböző feldolgozási módok jelentőségével. A nyers tejben olyan kórokozók lehetnek, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek, míg az UHT tej biztonságos és megbízható, ugyanis benne már ezeket a kórokozókat elölték” – hangsúlyozza Kemenesi Gábor.