Új jogszabállyal könnyíti a megújuló energiaforrások felhasználását az Európai Parlament.

A Európai Parlament által elfogadott, a tagállamokból álló Európai Tanáccsal már informálisan egyeztetett jogszabály-módosítás célja, hogy 2030-ra 42,5 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások aránya az EU végső energiafogyasztásán belül. Ezzel együtt a képviselők 45 százalékos részarányt tartanának kívánatosnak az egyes tagállamokban.  Ennek elérése érdekében a most elfogadott szabályok egyszerűsítik a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó engedélyezési és közigazgatási eljárásokat. Az új üzemanyagok elterjedésével a közlekedésben várhatóan 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A tervezett intézkedéseknek köszönhetően gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is. A nemzeti hatóságoknak 12 hónapon belül le kell folytatniuk az új létesítmények engedélyeztetési eljárását, amennyiben azok megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületen találhatók Az eljárás időtartama máshol sem haladhatja meg a 24 hónapot.

A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedési ágazatban 2030-ig 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bio-üzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával.

A parlamenti módosítások miatt a tagállamoknak innovatív megújuló energia-technológiákat kell majd alkalmazniuk az újonnan telepített megújuló energia-kapacitások legalább 5 százalékában. Emellett a kritériumok szigorítását szorgalmazták a biomassza felhasználására vonatkozóan, hogy az EU ne támogasson nem fenntartható gyakorlatokat. A képviselők véleménye szerint a biomassza-kitermelést úgy kell végezni, hogy az ne károsítsa a talajminőséget és a biológiai sokféleséget.

Mint Markus Pieper (EPP, Németország) jelentéstevő hangsúlyozta, a nagyobb energiafüggetlenség és a CO2-csökkentés érdekében  emelték meg a megújuló energiaforrások növelésére célul kitűzött százalékos arányokat.  Ez a lépés azt is bizonyítja, hogy Brüsszel egyszerre tud bürokrácia-mentes és pragmatikus lenni. A megújuló energiaforrásokat kiemelt közérdeknek nyilvánították, és ezzel egyszerűsítették az engedélyezési folyamatot. Fókuszába a szélenergiát, a fotovoltaikát, a vízenergiát, a geotermikus energiát és az árapály-áramlatokat helyezték. A fából származó biomassza továbbra is megújuló energiának minősül.

Kiemelte, a 'pozitív csend' elvének megfelelően a beruházásokat jóváhagyottnak tekintik, ha nincs adminisztratív visszajelzés. A jövő tágas, semmi sem lehetetlen. Most sürgősen szükség van az uniós villamosenergia-piac kialakítására és a hidrogénre való azonnali átállásra a zöldebb átmenet érdekében.

Ahhoz, hogy  a jogszabály jogerőre emelkedjen, azt az Európai Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia.