Gyorsabb és pontosabb lett az árvíz-előrejelzés egy uniós kutatásnak köszönhetően.
Az időben leadott árvíz-előrejelzés és az árvizek okozta vészhelyzetek valós idejű nyomon követése életeket menthet, emellett segítségével megelőzhető az ingatlanok és ingóságok, az infrastruktúrák és a környezet károsodása. Az Imprints,a WeSenseIt és az UrbanFlood csak három az unió által finanszírozott azon projektek közül, amelyek keretében egyedi árvízi előrejelző és figyelmeztető rendszereket fejlesztettek ki az érintett lakosság tájékoztatására.
Az Imprints nevű projekt lényege az árvíz-kezelés és az árvizek megelőzése. Keretében korai figyelmeztető rendszert dolgoztak ki annak érdekében, hogy a villámárvizekre való reagálás ideje hozzávetőleg két órára vagy annál kevesebbre csökkenjen, és az érintettek biztonságos helyre menekülhessenek. A platform alapja a várható csapadékmennyiségek pontosabb előrejelzése meteorológiai modellezés és időjárási radarok segítségével. A szoftver meg tudja jósolni a felszíni vízmozgásokat, és teljes körű korai figyelmeztetőrendszerként működik az ilyen heves árvizek tekintetében, még a hordalék mennyiségét és a víz útjába kerülő infrastruktúrák lehetséges sérüléseit is megbecsüli.
A spanyol, svájci és francia vízügyi és hidro-meteorológiai szolgálatok már használják e projekt újításait saját valós idejű előrejelző rendszereik pontosabbá tételére. A projekt keretében kifejlesztett villámárvíz-előrejelzéseket az európai árvíz-előrejelző rendszer (EFAS) is igénybe veszi.
A WeSenseIt projekt, amely 2016 szeptemberéig fut, más megközelítést alkalmaz: a korai előrejelzésben fontos szerephez juttatja az emberi megfigyeléseket. A projekt keretében fejlesztés alatt álló alkalmazások segítségével bárki végezhet méréseket, és küldhet adatokat, valamint képeket mobiltelefonjáról. Az új technológiákat és megközelítéseket Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban tesztelik.
Mint a University of Sheffield munkatársa, Fabio Ciravegna elmondta, kifejlesztettenk olyan mobiltelefonos alkalmazásokat, amelyek segítségével az Egyesült Királyságban egy vízfolyás partján sétáló árvízi felügyelő elektronikus címkével ellátott fényképet készíthet egy általa gyanúsnak ítélt helyzetről. Ez év márciusának végén Olaszországban szimulációt végeztek mintegy 500 önkéntes részvételével arról, hogy Vicenza városát elönti a víz.
Árvíz idején a gátak és parttöltések veszélybe kerülnek. Az UrbanFlood projekt ezért érzékelőket fejlesztett ki a hozzájuk kapcsolódó technológiákkal együtt az árvízvédelmi gátak megfigyelésére, és esetleges átszakadásuk korai előrejelzésére. A talajba ültetett érzékelők figyelik a töltés állapotát, a vízszint változását, valamint más paramétereket, pl. hőmérséklet, nedvesség és földmozgások. Az így nyert információkat értékeli a projekt modellező szoftverje, és veszély esetén riasztást ad le. A szoftver ki tudja számítani a gát átszakadása esetén az ár sebességét, és még arra is javaslatot tesz, hogy hogyan érdemes evakuálni az érintetteket.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos hangsúlyozta, az EU továbbra is beruház az árvízkezeléssel és -megelőzéssel kapcsolatos kutatásba és innovációba. Szeretné segíteni a kormányokat a megfelelő és összehangolt intézkedések meghozatalában, amelyekkel csökkenthetők az áradások jelentette kockázatok, és megvédhetők az állampolgárok.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja szintén hozzájárul az árvizekkel kapcsolatos kutatáshoz, méghozzá olyan európai és globális nyomon követő előrejelző rendszerek kifejlesztésével, mint az EFAS, a GloFAS és a GFDS.
Az Imprints 3,3 millió euró uniós támogatással a hetedik kutatási keretprogram (FP7) alatt valósult meg. Hét ország - Dél-Afrika, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Svájc - 18 kutatóintézménye, valamint az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja vett benne részt .
WeSenseIt 5,4 millió euró támogatást kapott az FP7 keretében. A köz- és a magánszféra szereplőit hozta össze, és nyolc kkv vesz benne részt: Quinary (Olaszország), Disdrometrics (Hollandia), HydroLogic Research (Hollandia), Software Mind (Lengyelország), Advantic Sistemas y Servicios (Spanyolország), Starlab Barcelona (Spanyolország).
Az UrbanFlood esetében az unió csaknem 2,3 millió euró értékű támogatást nyújtott, szintén az FP7 alatt. A projektben részt vett a TNO, egy holland információs technológiai cég, a University of Amsterdam (Hollandia), a STOWA, amely a holland vízügyi hatóságok számára végzi a kutatások összehangolását, a Cyfronet lengyel számítástechnikai kutatóintézet, a Siemens oroszországi képviselete, valamint a HR Wallingford, egy brit tanácsadó cég.
Ez év januárjától az EU „Horizont 2020” néven új hétéves kutatási és innovációs programot indított. A következő hét évben közel 80 milliárd euró értékű beruházás valósul meg kutatási és innovációs projektek terén Európa gazdasági versenyképességének támogatása és az emberi tudás határainak kiterjesztése érdekében.
Az unió kutatási költségvetése elsősorban arra összpontosít, hogy javítsa a mindennapi élet minőségét olyan területeken, mint az egészség, a környezet, a közlekedés, az élelmiszerek és az energia. A gyógyszeriparral, a repülési és űrrepülési ágazattal, valamint a gépjármű-, a vasúti és az elektronikai iparral kötött kutatási partnerségek ösztönzik a magánszektorbeli beruházásokat is, és így támogatják a jövőbeli növekedést, valamint a magas képzettséget igénylő munkahelyek teremtését.
A „Horizont 2020” program a korábbinál még fokozottabban összpontosít arra, hogy a kiváló ötletek értékesíthető termékekben, eljárásokban és szolgáltatásokban öltsenek formát.
