Az elmúlt időszakban nagymértékű áremelkedések tapasztalhatók az építési piacon, ennek az ágazatra gyakorolt hatásait  vizsgálta Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) négyszáz  400 építési vállalkozást kérdezett meg arról, hogy a környezetében milyen árváltozásokat tapasztaltak az elmúlt egy évben, illetve milyen várakozásokkal kezdték 2018. második félévét. A megkérdezettek között az ország számos pontján működő mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás egyaránt megtalálható.

A felmérésben résztvevők árbevétel-arányos jövedelmezősége lassú növekedési pályán maradt. A korábbi évekkel ellentétben mára a cégek kétharmadánál eléri, vagy meghaladja az inflációt. A várakozások szerint ez év második felében ez a tendencia összességében folytatódik, kétharmaduk szerint tovább javul. Mind ezekkel együtt, a jövedelmezőség az építési ágazatban továbbra is nagy szóródást mutat.

A vállalkozások életében komoly problémát okoznak a beszerzési nehézségek, elsősorban az árváltozások jelentenek nagy kihívást. A bővülés legnagyobb akadálya azonban továbbra is a szakemberhiány, és a kapacitás korszerűtlensége. A kapacitást a rendelésállományhoz igazítani, a hatékonyságot növelni pedig nehéz az olyan elaprózott cégstruktúra mellett ami továbbra is jellemzi az ágazatot, mely az elmúlt évtizedben érdemlegesen nem változott. a hatékonyság javulást nehezíti, hogy lényegesen nagyobb a segédmunkások aránya a foglalkoztatottakon belül, mint a korábbi években.

A válaszok alapján megállapítható, hogy már az év közepén a lekötött rendelésállomány a cégek több mint felénél a jelenlegi kapacitásukhoz mérten 80 százalék feletti, vagy meghaladja a jelenlegi kapacitást. A fizetőképes kereslet egyébként minden alágazatban jelentősen bővült, a cégek nagy értékű szerződéseket  kötöttek az elmúlt hónapokban. A vállalkozások azonban a korábbi években nem készültek fel a növekvő keresletre, ezért nehezebb kivitelezőt találni, a határidők kitolódnak, és az árváltozások is komoly feszültséget keltenek a piacon.

A lakásépítés, lakásfelújítás továbbra is nagyon kis szelete az ágazatnak, a kormányzati intézkedések ellenére mindössze 18 százaléka. Ez, az Európai Unió 28 országában átlagosan 36 százalék körül várható ebben az esztendőben. Az 5 százalékos újlakás-áfakulcs 2019. december 31. utáni 27 százalékra történő visszaemelése a megkérdezettek szerint a lakásépítési piacot összességében negatívan fogja befolyásolni. Jelenleg a lakásépítőket az áfa-változás egyrészt vállalásaik időre történő teljesítésére sürgeti, másrészt a lakásépítési megrendelői hajlandóságot  az év második felére akár vissza is vetheti, mivel már nem biztos, hogy a most induló projektek befejeződnek 2019 végéig, a kedvezmény meglétéig. Egyre többen kivárnak azok közül, akik  lakást építenének, ugyanis attól teszik függővé,  hogy az év második felében lesznek e kormányzati bejelentések a lakásépítés támogatására, ösztönzésére.

A válaszadók szerint a piacon tapasztalható áremelkedések folytatódni fognak, ami komoly kockázatot jelent a kivitelezés során a többi alágazatban is, így minden területen kulcsfontosságúvá vált, hogy milyen gyorsan fejezhető be egy-egy beruházás. Azoknak a cégeknek, amelyek korábban a 2016. évi áron szerződtek, a beruházás megvalósíthatóságának érdekében műszakilag át kellett szabniuk a létesítményeket a megrendelő egyetértésével, vagy meg kellett emelniük a vállalási áraikat, de vannak olyanok is, akik megegyezés híján próbálnak kimenekülni a szerződéseikből.

A szerződésállomány a válaszadók várakozásai szerint 2018. második félévében tovább fog bővülni.  A lakásépítés és –felújítás területén az áfa-változás várható negatív hatásai ellensúlyozására, illetve az uniós beruházási ciklus 2020-as befejeződéséből adódó ingadozó tervezői és kivitelezői kapacitás igényből adódó  ágazati feszültségek oldásához a kormányzatnak kereslet kiegyenlítő szerepet kellene vállalnia.