Az Európai Bizottság szakpolitikai és jogi megoldásjavaslatokat terjesztett elő az európai adatgazdaság kiteljesítése érdekében.

 Az Európai Bizottság  azért foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert az unió jelenleg nem kamatoztatja teljes mértékben az adattechnológiákban rejlő lehetőségeket. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, fel kell számolni  a tagállamok közötti szabad adatáramlást indokolatlanul hátráltató akadályokat, és több tekintetben is javítani kell a jogbiztonságot.  Az ebben a kérdésben közzétett közlemény szakpolitikai és jogi megoldásokat vázol fel az európai adatgazdaságban rejlő lehetőségek kibontakoztatása érdekében. Ezen felül   két ízben nyilvános konzultációra is sor került, továbbá szakmai vitát is kezdeményeztek a tagállamokkal és az érdekelt felekkel,  annak érdekében, hogy meghatározzák a soron következő lépéseket.

Mint Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök  elmondta, fontos, hogy az adatok – egyetlen adattérben, országhatárokra való tekintet nélkül – szabadon áramolhassanak a különböző helyszínek között.  Hangsúlyozta, Európában az adatáramlást és az adathozzáférést gyakran hátráltatják a lokalizációs szabályok és más technikai, illetve jogi jellegű akadályok. Amennyiben az a cél, hogy az uniós adatgazdaság növekedést  eredményezzen és munkahelyeket hozzon létre, hasznosítani kell  ezeket az adatokat. Ehhez azonban gondoskodni  kell az adatok elérhetőségéről és elemzéséről.  Kiemelte, szigorú, a személyes adatokat és a magánéletet hatékonyan védelmező szabályozásra épülő összehangolt páneurópai megközelítést kell alkalmazni  annak érdekében, hogy a legtöbbet lehessen kihozni az adatok által kínált lehetőségekből.

Mindehhez Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kis és közepes méretű vállalkozások-politikáért felelős biztosa következőket tette hozzá, az adatok jelentik az új gazdaság hajtómotorját. Ahhoz, hogy Európa boldogulni tudjon az ipari gazdaság új korszakában, stabil és kiszámítható keretfeltételeket kell  teremteni  az adatok egységes piacon belüli áramlásához. Hangot adott annak a véleményének is, hogy az adathozzáférés, az adatbiztonság és a felelősség világos szabályozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az európai vállalatok, kis- és középvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások maradéktalanul kamatoztatni tudják az internetben rejlő növekedési lehetőségeket.  A digitális határok építése helyett az ezen a területen történt erőfeszítéseket olyan módon kell összpontosítani, hogy olyan adatgazdaság jöjjön létre Európában, ami teljes mértékben beintegrálódott a globális adatgazdaságba és annak keretei között versenyképesen működik.

Az Európai  Bizottság mindezek megvalósítása érdekében  az érdekelt tagállamoknak azt javasolja, hogy vállaljanak részt olyan, határokon átívelő projektekben, amelyek valós élethelyzetekben járják körül az adatokkal kapcsolatban felmerülő aktuális kérdéseket. Egyes tagállamokban már folyamatban vannak olyan – együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás megvalósítására irányuló –, számítógéppel segített tervezési projektek, amelyek célja, hogy az egyes  járművek kommunikálni tudjanak egymással és az út menti infrastruktúrával.

Az uniós adatgazdaság becslések szerint 272 milliárd euró összértéket képviselt 2015-ben - az éves növekedés mértéke   5,6 százalék  -  és várakozások szerint 2020-ban akár 7,4 millió embert is munkát jelenthet ez az ágazat.  E mellett  ez az adathalmaz a mindennapi élet csaknem minden területén javulást eredményezhetnek, legyen szó üzleti elemzésekről, időjárás-előrejelzésekről, korszakos jelentőségű, személyre szabott egészségügyi ellátások bevezetéséről, a közúti közlekedésbiztonság javításáról vagy akár a  forgalmi torlódások csökkentéséről, ezért is fontos, hogy az Európai Unióban az adatok szabadon áramolhassanak.