A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikáján alkalmaztak Az országban először a hagyományos pacemaker-kezelés mellett, azzal kombinálva egy új műtéti technikát.

Az eljárás lényege, hogy a normál ingerületvezető rendszer direkt ingerlésével egészítik ki az eddigi, úgynevezett reszinkronizációs kezelést. Ez a módszer sok olyan betegeknél bizonyult sikeresnek, akik a régebbi beavatkozásra rosszul reagáltak. A pécsi szakemberek eredményeire a főképp kardiológiai profilú, berlini székhelyű európai nagyvállalat, a Biotronik is felfigyelt, és magas színvonalú munkájuk elismeréseként, 2025 óta képzési központként működik együtt velük, Magyarországon egyelőre egyedüli partnerként. Népszerű kurzusaikra szerte a világból érkeznek szakorvosok.

 „A szív rendelkezik egy saját elektromos vezetékrendszerrel, aminek az a feladata, hogy nagyon gyorsan, az összes területre elvigye az elektromos ingert, ami biztosítja a szív szinkronban történő összehúzódását. Ez teszi lehetővé a bal kamra számára azt, hogy megfelelő mennyiségű vért pumpáljon a szükséges szervekbe. Ha ez a vezetékrendszer vagy az ingert biztosító szövet károsodik,  akkor pacemakert ültetünk be a beteg megfelelő szívműködésének biztosítására. A régi, hagyományos sebészeti módszer alapján a pacemaker-elektródát vénásan a jobb kamra valamely pontjára helyezzük be, ami által az ingerület terjedése megtörténik ugyan, ám csak jelentős késéssel, akadályozva ezzel a szinkronban történő összehúzódásokat. Ha egy betegnek éveken át így működik a szíve, akkor egy idő után veszíteni fog az erejéből és szívelégtelenség léphet fel. Rosszabbak a kilátások, ha a szív már eleve károsodott. Ez az új technika segít abban - a szív elektromos hálózatának a feltérképezése után -, hogy az elektródával közvetlenül a vezetőrendszert ingereljük, kiküszöbölve ezzel a késleltetett ingerületterjedést” -  hangsúlyozza dr. Kónyi Attila, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, a pacemaker munkacsoport és a pécsi program vezetője.

Mint elmondta, több anatómiai ponton lehet ingerelni a szívet: az úgynevezett His-kötegben, ami a pitvar-kamrai csomóból ered és a pitvarokból a kamrákba továbbítja az ingerületet, valamint lehet lejjebb, az úgynevezett bal Tawara-szárban, ami a pitvar-kamrai csomóból a kamraizomzathoz továbbítja az impulzusokat, ez utóbbit alkalmazzák, mert ez technikailag egyszerűbb és kevesebb szövődménnyel jár.

A pécsi szakemberek az országban elsőként használták a régi, úgynevezett reszinkronizációs kezelés (Cardiac Resynchronization Therapy) mellett, azzal kombinálva az új, úgynevezett LOT-CRT-technikát, amit a világon is csak 2020-ban kezdtek bevezetni, mivel a betegek 30-40 százaléka nem reagált jól a hagyományos CRT-kezelésre. Ennek pontos oka még ma sem teljesen ismert, bár sok vizsgálat zajlott ennek kiderítésére és hatalmas a téma szakirodalma is. Az új technikával végzett beavatkozás ugyanakkor nagyon eredményes, a betegek 80-90 százalékánál hatásos.

„Bár az eszközgyártó cégek időben feleltek a kihívásra és speciális, ehhez a technikához alkalmazható elektródákat és dedikált generátorokat kezdtek fejleszteni, ám a technika még nem teljesen kiforrott, és emiatt nem tekinthető rutin eljárásnak. Minden beteg más, vannak anatómiai variációk, ezért a pontos műtéti kivitelezés sokszor időigényes és a technikai tudás mellett olyan orvosi hozzáállást igényel, amely megköveteli az alaposságot és a türelmet. Úgy kell elképzelni, hogy az elektródának van egy kis dugóhúzóra hasonlító, fémből készült rögzítő része, az úgynevezett hélix, ami segít abban, hogy mélyen belecsavarhassuk a két kamra közötti sövénybe, ahol a vezetőrendszer elhelyezkedik. Közben elektromosan és röntgenkészülékkel monitorozzuk a területet, figyelve, hogy elértük-e a megfelelő anatómiai pozíciót. Van, hogy elsőre nem járunk sikerrel, és olyan is előfordul, hogy átlyukad a sövény. Ilyen esetekben egy másik pozícióból újra próbálkozunk addig, amíg megtaláljuk a megfelelő helyet az elektródnak” - teszi hozzá dr. Kónyi Attila.

A technikát azoknál a szívelégtelen betegeknél alkalmazzák, akiknek károsodott a vezetőrendszere, például kiterjedt infarktus utáni állapotban. Egyre gyakrabban szembesülnek olyan esetekkel is, amelyeknél a szívkárosodás hátterében nem koszorúér-betegség áll, hanem korábbi szívizom-gyulladás vagy toxikus hatások, de a daganatos betegségek kezelése során alkalmazott kemoterápia, illetve sugárkezelés is károsíthatja a szívizom mellett az ingerületvezető rendszer sejtjeit is. Olyan betegekkel is találkoztak, akiknél veleszületett vagy szerzett módon a pitvarról a kamrára nehezen, vagy egyáltalán nem megy át az ingerület, úgynevezett teljes pitvar-kamrai blokk alakult ki. Náluk is csak ez a technika optimális, mivel nagyon minimális vagy teljesen hiányzik a saját szívműködésük, és ez hosszú távon szívelégtelenséghez vezetne, az ő esetükben megelőzésként alkalmazzák.

„Az új technikát dr. Ezer Péter kollégámmal kezdtük bevezetni a pécsi szívklinikán 2022 végén. Arra törekszünk, hogy minden kollégánk elsajátíthassa, aki pacemaker-műtétekkel foglalkozik. Többen részt vettek már nemzetközi kurzusokon Németországban és Spanyolországban, jómagam Berlinben tanultam meg. Szerencsére többféle lehetőség is van a külföldi tapasztalatszerzésre” -  mutat rá arra, hogy a magyarországi egyetemi centrumokban is ismerik és alkalmazzák, ám oktatása egyelőre csak Pécsett zajlik.

A pécsi csapat évente 40-50 beavatkozást végez, ami magyar viszonylatban nagy számnak számít.l. Az operátoroknak az expertszint eléréséhez - a megfelelő előképzettség mellett - minimum 20-30 műtét szükséges.