A húsvéti  ünnepkör egész Európában jelen van, azonban országonként eltérőek a szokások.

AUSZTRIA

A Húsvétot megelőző 40 napba, a böjt idején, általában nem tartanak táncos rendezvényeket és egyéb szórakoztató összejöveteleket. De legyünk őszinték, még a szerzetesek is tisztában vannak azzal, hogy a böjtnek is megvannak a szép oldalai. Gondoljunk csak a hagyományos böjti sörre. Erre való tekintettel a világiak is hódolhatnak ínyenc élvezeteknek. Így Hamvazószerdán sok étterem heringlakomával (Heringschmaus) várja a vendégeket.
A böjt végét a Húsvét ünnepe jelenti. Ehhez is ősi népszokások fűződnek. A Krisztus előtti időkben a fény sötétség feletti győzelmét ünnepelték ekkor, a kereszténység idején az életet a halállal szemben.

BELGIUM

Tojásünnep Kruishoutem-ben - A néphit szerint a Flamand Alpok lábánál fekvő városka lakóit valaha „Eierjongens"-nak vagy Eierboeren-nek hívták. A különös szóösszetétel az egykori tojáskereskedőkre emlékeztet, akik évszázadokon keresztül öregbítették a helyiség hírnevét. Az első vásárra maga a Napki-rály adott engedélyt 1670-ben, és biztosította a háztáji termékek, valamint az élő állat zavartalan for-galmazását. Kruishoutem egészen az első világháborúig, a környező falvak híres kereskedelmi központja volt, ahol nemcsak a belga, hanem a holland, német és francia tojástermelők remekei is eljutottak az igényes vásárlókhoz.

A mai húsvéti hagyományok a régi vásárok hangulatát idézik: húsvét szombatján, ünnepélyes keretek között nyitják meg a „tojásvásárt" és megválasztják a minden évben szokásos „Tojásherceget", aki tiszt-ségét egy évig viseli. Húsvét vasárnapján körmenet indul a környéken található kastélyokba, ahol zenés, táncos rendezvények és kirakodóvásár fogadja az érdeklődőket. Ugyancsak ezen a napon megválasztják a „Tojásherceg" méltó párját a „Tojáshercegnőt". Húsvét hétfő, az egyik legérdekesebbnek tűnő látvá-nyosságot, és szórakozási lehetőséget kínálja: a helység szimbólumát képviselő tojással a templom ha-rangjának magasságába kell célozni, aki viszont nyerni szeretne, az folyamatosan követheti az apró ejtő-ernyőkre függesztett óriás papírtojásokat, amelyek az ünnepség megkezdésekor leengednek a templom-ablakból. A „tojásfogó" játék során mindenkinek az „aranytojás" megkaparintására kell törekednie, aki-nek ez sikerül 5000 belga frank üti a markát.

A „halszentelés"és az „Apostolok kenyere" Rupelmonde-ból - A Rupel torkolatánál fekvő városka valamikor római erődítmény volt, a középkorban viszont fontos halász, és kereskedővárossá fejlődött. Történt egyszer, hogy a halászok különös, rózsaszínes árnyalatú halfajtára bukkantak, amit szokatlan külső megjelenése miatt „májusi halnak" neveztek el. A babonás lakosság nagyon megijedt a furcsa zsákmány láttán és úgy vélték, hogy e nem mindennapi halfajta megjelenése Isten büntetése. Engeszte-lésként kosárba helyezték a kifogott példányokat és ünnepélyes körmenet keretében a templom oltárára helyezték, áldásért és kegyelemért könyörögve. A második világháború után a rózsaszín árnyalatú halak helyzete egy csapásra megoldódott: a nagymértékű környezetszennyezés miatt ez a faj /és sajnos egyéb fajok is/ kipusztult a folyóból. A helyiek szerint azonban, ez is a vízi démonok hibája.
Az „Apostolok kenyerének" legendája - Az utolsó vacsorára emlékeztető hagyomány húsvét hétfőn zajló kenyérdobálás és a szintén bibliai jelenetre emlékeztető lábmosás. Néhány évszázaddal ezelőtt a halászok, vagy a kórházban fekvő betegek lehetek részesei a lábmosás szertartásának. Ezt követően a szegények „pains du Mandatum"-nak nevezett kenyeret kaptak, amiből később az apostolok kenyere kifejezés származott. Ez utóbbi Cornelius Rooman nevéhez fűződött, aki a XVI. század végén a szegé-nyek védelmezőjének számított. Az irgalmas férfiú gyakran ajándékozta meg kenyéresővel a városka szegényeit. Ezt a szép hagyományt az ínséges időszakokban minden polgárra kiterjesztették, ilyenkor ugyanis a kiosztásra kerülő kenyereket apró darabokra tördelték. A mai felvonulások elengedhetetlen kiegészítője az Apostolok kenyérének jelképes szétosztása, amit a város polgármestere végez.

BULGÁRIA

A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a bará-taiknak ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.

CIPRUS ÉS GÖRÖGORSZÁG

A Húsvét a legfontosabb egyházi ünnep a görög ortodox-vallásban. Az ünnepi előkészületek a mai mo-dern világban is szigorúan követik a hagyományokat, az egyházi előírásokat és a népszokásokat. Görög-országban és Cipruson április 9-re esik Húsvét vasárnapja (A görög ortodox húsvét nem minden évben esik egybe a római katolikus Húsvéttal, az ortodoxok a Julianus-naptár alapján számolják ki az ünnepek időpontját).

Nagyböjt - Húsvét előtt 40 napos böjtöt ír elő az egyház, amit nagyon sokan szigorúan be is tartanak. A böjt kiterjed minden ételre, ami vért tartalmaz (hús, hal) és ételekre, amelyek állatoktól származnak (tej, sajt, tojás, stb.) A böjti időszak kezdete a „tiszta hétfő" (kathari defthera), amikor is szinte mindenki útra kel, ezt a napot ugyanis a szabadban, a tengerparton vagy a hegyekben töltik a görögök. A „tiszta hétfőn" csak zöldségeket illetve tenger gyümölcsét (halat azonban nem - legelterjedtebb étel a grillezett tintahal) szabad fogyasztani és az olivaolaj használata is tilos. A tiszta hétfő alkalmat ad a házak teljes kitakarítására is, nálunk ezt talán tavaszi nagytakarításnak neveznénk. A külső homlokzatot ilyenkor újra-festik (Görögországban legtöbbször csak meszelik a falat) és a lakásokat is kitakarítják. Ezen a napon a gyermekek egy hétlábú papírbabát készítenek, a neve böjtasszony (Kyra sarakosti). A 7 láb a böjt 7 he-tét jelképezi és húsvétig minden héten letépik a baba egy lábát. Míg a „tiszta hétfő" böjti előírásait min-denki (!) betartja, addig a következő hetekben csak a legvallásosabbak böjtölnek.

Nagypéntek - Ilyenkor Krisztus jelképes sírját az epitaphioszt virággal díszítik, majd este körmenetben körbehordozzák a faluban vagy egy bizonyos részen. Néhány hívő imádkozva virraszt a sírnál. A Nagyhét legszentebb napja a Nagypéntek. Ez a nap az imádságé, a munkát (még a főzést is) kerülik a görögök. A zászlókat félárbócra eresztik. Nagypéntek jellegzetes étele a lencseleves.

Húsvét és húsvét hétfő - Görögország legnagyobb ünnepe. Krisztus feltámadását ünneplik. Húsvét előtti szombaton este imára térnek a templomokba. Majd vasárnap összegyűlik a család az ünnepi ebéd-re. Itt a megszokott étel a nyárson sült bárány. A pirosra festett tojás sem maradhat el. A tojás az örök élet jelképe. A nálunk szokásos húsvéti locsolás ismeretlen a görögök számára, ők a hétfői napot a ma-radékok elfogyasztásával és pihenéssel töltik.

CSEHORSZÁG

A Húsvét a keresztények egyik legnevezetesebb ünnepe és Csehországban az ünneplés a meghitt ke-resztény szellemben történik. Ezen belül a régi népszokások és hagyományok sokasága vegyül a keresz-tény ünnepbe. Ezek közül a legjellemzőbb a korbácsolás Húsvét Hétfőn. A fiúk és a férfiak elmennek a lányokhoz, szomszédasszonyaikhoz, ismerőseikhez, iskolatársnőikhez, hogy szimbolikusan a vesszőből font húsvéti korbáccsal ütögessék őket.  Némely régióban a korbácsolás helyett a lányokat hideg vízzel öntik le. Ezek a hagyományok inkább a fiúknak a férfiaknak tetszenek, de a lányok asszonyok nem vé-dekeznek mivel így egész évben szépek és üdék lesznek. Ezért a fiúk, férfiak még jutalmat is kapnak hímes tojást, édességeket vagy megvendégelik a húsvéti finomságokkal őket. Sok faluban még él az a szokás Húsvét idején körbejárni a falu utcáit különböző kereplőkkel. Ezzel a zajos felvonulással a haran-gozást helyettesítve hívják a hívőket a templomba aztán Zöld Csütörtöktől Nagyszombatig Krisztus megfeszítését gyászolva elhallgatnak.

A cseh húsvéti ínyencségeket nem szabad kihagyni, meg kell kóstolni, mert ez az ünnep része. Ezek az ételek a piskótából készült cukor vagy csoki mázas bárány, húsvéti cipó, húsvéti mézeskalács, mézes húsvéti áruló, tavaszi zöldség leves, húsvéti töltelék, amelyből nem hiányozhat a friss csalánlevél vagy a cukrozott „isteni kegyelem“ édesség.

DÁNIA

A keresztény ünnepek sorában a legfontosabb ünnep. A dánok kidíszítik otthonaikat, Húsvét vasárnap összegyűlnek az istentiszteleten, délben bárányt tálalnak, a Húsvét vasárnap délután és Húsvét hétfő a húsvéti játékok időszaka.

Étel: Bárány János evangelista szerint Jézus rendelte így, mert a bárány elveszi a világ bűneit, húsvéti sonka, tojás.
Játékok:

Tojás keresés: A csokoládé vagy marcipántojásokat a szülők elrejtik bent a lakásban, vagy jó idő ese-tén az udvaron. A gyerekek nagyon szeretnek a tojások után kutatni. A játék az örökélet utáni keresést szimbolizálja, aki keres, az talál, aki kopogtat, annak nyissanak ajtót.
Tojásgörgetés: Nagyon régi dán szokás. A tojásokat keményre főzik, és egy kellemes domboldalról legörgetik. Aztán a tojásokat megpucolják és megeszik.  A hagyomány szerint az esetleg kipattanó tojás-sárgája az örökélet szimbóluma.

A ház fölött átdobott tojás: Hajíts át úgy egy nyers tojást a házad felett, hogy a másik oldalon a fű-ben landol és nem törik össze.
Húsvéti futás: A húsvéti futás szokása a középkorig vezethető vissza Dániában és Közép-Európában. Mária Magdolna, amikor észrevette, hogy Jézus sírja felett elmozdították a követ és Jézus nem fekszik a sírban, elmondta a tanítványoknak, Péternek és Jánosnak, amit látott, akik aztán futottak a sírhoz, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy Jézus feltámadt. A szokás szerint a futás résztvevői az örökélet reményében futnak.

Tojásfa: A tojásfa-állítás viszonylag új szokás Dániában, Észak-Németországból, Sonderjyllandból ter-jedt el. A tojást kifújják, befestik és színes szalagokon faágakra akasztják. Szimbolikája szerint Jézus az örökké zöldellő fa, a tojások pedig a feltámadás utáni új életet jelentik. A tojásfa rendkívül dekoratív és sokszor már egy héttel, vagy hetekkel Húsvét előtt felállítják.

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Angliában rengeteg vidám, színpompás felvonulás és kirakodóvásár fűződik a húsvéti ünnepekhez, csu-pán a nagypénteken elevenedik meg az anyai fájdalom legendája, amelyet a britek Hot Cross Bun ce-remóniának neveznek – egy elveszett fiát hazaváró anya nagypénteken forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abban reménykedve, hogy az eltévedt ifjú mégis hazatalál. A forró zsemlét sok helyen ma is kiakasztják.

A másik legenda húsvéthétfőre vonatkozik: a viktoriánus korban egy hiúságáról ismert szépasszony min-den évben a húsvétot használta fel arra, hogy pazar ruhatárát felvonultassa a londoni Battersea Park-ban. 1962 óta látványos felvonulásokat rendeznek itt húsvétkor, ahol a vurstlitól a lovas bemutatóig és a kirakodóvásárig minden megtalálható. A Regent’s Park szintén érdekes ceremóniának ad otthont húsvét első napján – itt rendezik ugyanis az igáslóversenyt: a benevezett állatok különbözőképpen feldíszített kocsikat vontatnak.

Angliában igen elterjedt a forró húsvéti kalács - hot cross buns - szokása. Manapság az Egyesült Álla-mokban is találkozhatunk a kis kereszttel díszített süteménnyel. A forró húsvéti kalácsot leginkább utcai árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, díszeitől megfosztott templomokat nagyszombat reggelére virá-gokkal és zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap hagyományosan a másik őselem, a tűz ünnepe. A keresztény vallás Krisztust a kiváló, majd újra fellobbanó tűzzel is azonosítja, bár a kultusz feltehetően a keresztény-ség előtti időkből való. Már a germánok is gyújtottak őseiknek tavaszi tüzeket, s e tüzeknek démonűző szerepet tulajdonítottak.

Este a templomban az új tüzet ünneplik, amelyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg.

ÉSZTORSZÁG

Észtországban a gyerekek tojást festenek, amit aztán a felnőttek elrejtenek – a tojásokat pedig a nyúl hozza. Az emberek fűzfabarkát ajándékoznak egymásnak és kimennek a szabadba, azt kérdezvén a gye-rekektől, hogy „táncol-e a nap”.

FINNORSZÁG

Északon csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni se az ismerősökkel, se má-sokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.

FRANCIAORSZÁG

A sonka-tojás-torma triumvirátusát nem ismerik, ott ilyenkor a gyenge bárányhús majdnem egyedural-kodó. Hozzá a tavasz zöldségeit, spárgát, articsókát, zsenge karottát fogyasztanak, amit könnyű vörös-borral öblítenek le.

LENGYELORSZÁG

A hét kezdete a Húsvét előtti utolsó vasárnap, a „Virágvasárnap”, Lengyelországban „Pálmavasárnap”. Ezen a napon Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulására emlékezünk. Lengyelországban e nap a színek és formák csodálatos kavalkádja. E napon a legfontosabbak a mesébe illően szép, a papok által is meg-szentelt „pálmák”, melyek elengedhetetlen elemei a „kotki” és a „bagniątka”, azaz barkák, melyek való-jában a fűzfa rügyei.

Ezekhez a díszes „Pálmák”-hoz, melyekre virágokat és szalagokat is aggatnak, számtalan szokás kapcsolódik:
 - Virágvasárnap legalább egyet el kell fogyasztani az ún. „kotki”-kből, aminek egy esztendeig tartó vé-dő, oltalmazó hatást tulajdonítanak.
 -  Az állatokat a „Pálmákkal” kergették ki a mezőkre, hogy ezzel megvédjék a gazdaságot a szerencsét-lenségektől.
-  A szent képek mögül elővették a tavalyi „Pálmákat”, melyeket elégettek, ezzel szimbolizálva a régi ciklus lezártát és az új kezdetét.

Nagyszerdán Lengyelországban a Krisztust eláruló apostolnak, Júdás elégetésével, templomi toronyról való ledobásának vagy vízbefullasztásával emlékeznek az eseményre. A Júdást megtestesítő bábunak a zsebébe 30 üvegszilánkot raknak (a 30 ezüstpénzt szimbolizálva), majd örömünnep – táncok és dalok – mellett megsemmisítik.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja. Kenyértörés szertartása. Ilyenkor elnémulnak a templomi ha-rangok, a ministránsok kereplővel helyettesítik a harangzúgást. Lengyelországba ezen a napon a temp-lomokban leleplezik – a korábban elkészített – Krisztus sírját, melyhez a következő napokon zarándokok érkeznek.

Nagypéntekhez kapcsolódik az egyik legrégebbik szokás, amikor az emberek a legközelebbi folyóhoz sétáltak, hogy megtisztulva (a víz gyógyító erejének köszönhetően) térjenek haza. A nagypénteki böjt idején a legendásan finom lengyel pácolt hering látható a legtöbb terített asztalon, melynek sokféle elké-szítési módja létezik s melyek egy része családonként, generációról generációra változik.

Egy turista számára a legkülönlegesebbnek mégis a Nagyszombat hat. Ez az Étel megszentelésének napja. Régebben az ételeket a papok otthon áldották meg, majd azokat átvitték a templomokba. Manap-ság e szokás szimbolikusan maradt fönn, hisz az emberek minden fontosabb szent ételből tesznek egy kevesebb egy kosárkába, melyet általában kézi hímzésű, fehér kendővel takarnak el. A városok templo-maiba igyekvő emberek kosárkáinak tartalma igen színes. Van bennük sütemény, pékáru, „kiełbasa”, azaz lengyel kolbász, egy szelet szalonna, fűszerek, torma, só és természetesen az elengedhetetlen hí-mes tojás. Kosár tartalma szintén nem véletlen, mindnek van szimbolikus jelentése.

„Pisanki” – azaz hímes tojások, melyek díszítésüknek köszönhették különlegességüket. A tojások általá-ban egy színűek (olyan színezékekbe mártották őket, amelyek növényektől vagy zöldségektől pl. a hagyma héjától lettek színesek). A rajtuk látható mintákat viasszal készítették. A legrégebbi motívumok a nap, a hold, a csillagok voltak, azaz a régi népek „élet jelképei”. Manapság főleg a nyuszi, a bárány, a virágok a jellemzőek illetve a XX. századtól már a feltámadt Jézus képe is.

A kosárban található tojással kapcsolatban vannak vallási hivatkozások is. Az egyik szerint Mária Mag-dolna Krisztus feltámadásának hírén érzett örömével hazatérvén látta, hogy a korábban nála levő tojások pirossá váltak, majd ezeket később az apostoloknak átadva, azok fehér galambbá váltak, mely a feltá-madás szimbóluma volt. A másik szerint Mária készített ilyen díszes tojásokat a kis Jézusnak, hogy azzal örömöt szerezzen neki.

Kis bárányka – Krisztus szenvedéseinek szimbóluma
Torma – A szenvedések végét jelentő öröm jelképe
Kenyér – Az Isteni áldás, jóllakottság, gazdagság és jólét jelképe (Kenyértörés – a megosztozás öröme, a barátság és a vendégszeretet jelképe)
Só – nagyon fontos szimbólum, a tisztaság, állandóság és szentség jelképe
Ezen felül találhatunk még a kosárban süteményeket, lengyel kolbászt, azaz „kiełbasa”-t, és szalonnát is.

A Húsvét Vasárnap meghitt családi körben, csöndben telik. A reggeli a már korábban megszentelt to-jások egymással való megosztásával kezdődik. Ilyenkor minden jót, egészséget, boldogságot, sikereket kívánnak a családtagok egymásnak. Az asztal rengeteg finomság található többek közt a már korábban megszentelt ételek illetve a két elengedhetetlen húsvéti sütemény a vaníliás-csokoládés-mandulás ízesí-tésű Babka és a lekvárral-mogyoróval vagy mandulával, marcipánnal ízesített Mazurek.

Egy igazán bájos szokás Lengyelországban az is, hogy a reggeli után ajándékokat /apróságokat/ dugnak el, melyeket a gyerekek találják meg.Szintén e naphoz kötődik az a legenda, miszerint a korai harangok hangjait azért szólaltatták meg, hogy felébresszék a Tátrában nyugvó lovagokat, illetve hogy a fösvény és megkeményített szívű emberek szívét meglágyítsál.

Śmigus-dyngus Húsvét hétfőn. A Śmigus eredetileg arról szólt, hogy fűzfavesszővel veregették egymás lábát illetve kölcsönösen leöntötték egymást vízzel, így szimbolizálva a tavaszi - illetve később a bűnöktől való megtisztulást. A lányok locsolása a manapság is szokás és még mindig él a babona, miszerint, aki nem hagyja magát locsolni, annak nem lesz udvarlója egy hamar. A Dyngus pedig abból a régi szokásból ered, hogy tavasszal az emberek meglátogatták rokonainak, távoli családtagjaikat, melyek során finom-ságokkal kínálták meg őket, kisebb ajándékokat adtak nekik. Ehhez a szokáshoz a későbbiek folyamán népi illetve vallásos énekek is társultak. A szívélyes vendéglátás ezért a mai napig fennmaradt, és a sze-retet egyik legszebb jelképe maradt.

MÁLTA

A keresztény vallást maga Pál apostol hozta el a szigetre, aki i. sz. 60-ben Málta partjainál hajótörést szenvedett.
Nagypénteken a szokásos díszeket letakarják templomokban és mindent vörös drapériával borítanak be, majd következik a gyászos körmenet.

Szombaton este harangok törik meg a szomorú csendet és a feltámadás öröme lepi el az utcákat. Dí-szek, fények, tűzi játékok, vidám felvonulások következnek.

Vasárnap reggel a feltámadt Krisztus szobrával indulnak el az örvendező körmenetek. Húsvét vasárnapja itt tradicionális családi ünnep, bőséges ebéddel. A gyerekek a tojás mellé figollát, azaz cukormázas man-dulás kalácsból készített édességet kapnak.

NÉMETORSZÁG

Az ünnepi szentmiséken részt vevő polgárok igazi „pogány” rítus szerint csokoládétojásokat és nyuszikat ajándékoznak gyerekeiknek. Ez a szokás egykor szoros kapcsolatban állt a halottkultusszal.

Az ősi pogány hagyományokra utal a Luegde városában minden évben megrendezett télbúcsúztató szer-tartás: a sötétedés beálltával hat lángoló szalmakereket gurítanak az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. A lángoló tűzkerék a nap hatalmát, a tavasz beköszöntét és a megújulást szimbolizálja már több mint kétezer éve – adta hírül a vasarnap.com. Az ősi germán legendák szerint ha a tűzkerekek megérkeznek a völgybe, termékeny év várható. A húsvéti ünnepségek méltó befejezése egy csodálatos tűzijáték.

Ilyenkor a távol élő családtagok egy helyen, a szülőknél vagy nagyszülőknél gyűlnek össze. A háziasz-szonyok és a gyerekek mindenütt feldíszítik a lakást. A vázába ágakat, barkát dugnak, amit kifúrt és szí-nesre festett tojásokkal díszítenek. Zöldcsütörtökön parajt, sóskát, zöldspárgát esznek, míg nagypénte-ken – ami munkaszüneti nap – reggel mézet fogyasztanak, ebédre lencse, este hal kerül az asztalra. Szombaton tészta a főfogás, az igazi ünnepi étkezést a vasárnapi ebéd jelenti. Tormás sonka, kolbász, csülök és kemény tojás a böjtös hét utáni első menü. Az elmaradhatatlan sör mellett ilyenkor a tojáslikőr is bőven fogy.

Húsvéti tűz – Osterfeuer: Az egyik legismertebb német húsvéti szokás a húsvéti tüzek gyújtása, mely már az ősi germán tavaszünnep egyik fő látványossága volt. Ma ezzel a tűzzel a keresztények Jézus fel-támadását, az örök életet ünneplik, míg mások az élet éltetőjét, a napot köszöntik vele. Nagyszombaton vagy húsvét vasárnapján fadarabokból magas kupacot építenek a mezőn, a dombtetőn, vagy éppenség-gel a templom előtt, majd lángba borítják. Korábban a máglyarakás és gyújtás csak a férfiak kiváltsága volt, ma már ez egy igazi népünnepély, melyet talán a gyerekek élveznek a legjobban, mikor a kialvó tűz parazsában krumplit süthetnek. A fakupac tetejére néhol öreg méhkast vagy tojásokkal és szalagokkal feldíszített fenyőfát is állítanak, hogy a tüzet, mely az életet szimbolizálja, még jobban felszítsa.

A tűz fényének szerencsehozó szerepet tulajdonítanak, így mindaz, aki látja, szerencsefiává válik. Sőt azokat a házakat, amelyeket a húsvéti tűz fénye bevilágít, a tűzvésztől és minden betegségtől megóv. A tűz átugrása is szerencsét jelent, fiatal szerelmespárok kéz a kézben ugranak át felette, hogy hosszú szép jövőjük lehessen. A termelő gazdák pedig egy gazdag termés reményében ugornak át a nem ve-szélytelen tűz lángjai felett. Ám kinek a merész mutatvány nem sikerül nagy bajt hoz magára, a néphit szerint még abban az évben meghal, hacsak nem kormozza be arcát a tűz hamvával.

Egyes településeken nagy hagyománya van a húsvéti lángoló kerekek (Osterräder) gurításának. Lüdge (Ostwestfalen) és Günsterode (Nordhessen) városában, húsvét vasárnapjának estéjén nagy tömeg gyű-lik össze, hogy a hatalmas lángoló kerekeket legurítsák a dombról a völgybe. Egy másik igen szép szokás a húsvéti tűz hordása. St. Peter-ben (Schwarzwald) nagyszombaton, a korai istentisztelet előtt a temp-lomtéren lévő máglyát meggyújtják, majd miután a pap megszentelte a tüzet, meggyújtják vele a húsvéti gyertyát és a hívők bevonulnak a templomba. Míg tart az istentisztelet fiatal férfiak házról házra járnak a szentelt tűzzel, hogy a háziasszonyok új tüzet szíthassanak otthonukba.

Húsvéti kutak – Osterbrunnen: A forrásból merített húsvéti víz, szempanaszok, kiütések és más egyéb betegségek orvoslására is szolgált. Úgy tartotta a néphit, hogy aki húsvét reggelén a patak vizében megmosdik, örökké fiatal marad. Sőt az állatokat is beterelték reggel a patakba, hogy egészségesek maradjanak. A víz az élet és a termékenység szimbóluma volt, így a tavasz és a termékenység istennő-jének, Ostara-nak emlékére nagy tiszteletben tartották.  A keresztény hit elterjedésével sem csökkentek a húsvéti vízhez kapcsolódó hiedelmek: a víz egész évben megvédte a család tagjait a betegségektől és szerencsétlenségektől. A vizet nagyszombat éjszakáján húsvét vasárnapjának pirkadatáig meríthették a  lányok a kútból szigorú némaságban, nehogy a víz áldó és gyógyító hatása a csend megtörésével elszálljon.

Németországban és Svájcban több helyen is szokás az életet adó víz tiszteletére a kutakat és forrásokat ünnepi pompába öltöztetni. Díszként többnyire kifújt egyszínű tojásokat és kötegekbe font papírszalago-kat, "Pensala"-t használnak, de gyakran erősítenek a kútvályúra, vagy a kút fölé épített állványok-ra illetve koronára girlandokat, fenyőágakat és szép tavaszi virágokat.

Húsvéti tojás – Ostereier: A tojás ősidők óta a termékenység, az élet megújulásának jelképe. Egyes népek úgy tartják, hogy a világ is egy tojásból, egy hatalmas világtojásból származik. Mivel a tojásnak mindig is különleges életerőt tulajdonítottak a sírok elmaradhatatlan halotti ajándékai voltak, ezzel kíván-tak elhunyt hozzátartozóik újjászületéséhez természetfeletti erőt útravalóul adni. A tojás kívülről kemény, élettelennek tűnő tárgy, de benne élet rejlik. Mint ahogy a csibe a tojáshéjból, úgy jön ki sírjából a fel-támadt Jézus, megtörve a halál hatalmát. A X. századból való keresztény sírokban is találtak tojásokat, mégpedig pirosakat. Ez bizonyítja, hogy már ezer évvel ezelőtt is festették a tojásokat. Sokáig kizárólag csak pirosat használtak a húsvéti tojások festésére, a piros szín Jézus kiontott vérét szimbolizálta.

Úgy háromszáz évvel ezelőtt jelentek meg más színek is a festésben. A zöld tojás festéséhez a spenót, a sár-gához a hagyma, a kékhez a mályva, a piroshoz a cékla levét használták. Kezdetben a húsvéti tojások egyszínűek voltak, majd egyre népszerűbbé váltak a színes mintákkal és képekkel díszítettek. Ma már számtalan tojásdíszítési technikát ismerünk, így mindenki az ízlésének, kézügyességének megfelelő to-jáscsodával lepheti meg szeretteit.

Húsvéti nyúl – Osterhase: Senki sem tudja pontosan, hogyan keveredett a nyúl húsvéti hagyománya-ink közé. Korábban mikor még a germánok különböző istenekben és istennőkben hittek, a nyulat a tavasz istennőjének, Ostara-nak hírnökeként tartották számon. Mikor a szántóföldeken és a mezőkön nyu-lak ugrándoztak, és sok-sok kicsi nyuszit hoztak a világra, tudták az emberek, hogy vége a télnek, eljött a tavasz. A nyúl a keresztény hit elterjedése után is megtartotta kiemelkedő szerepét, az igen-csak szapora állat az új élet keletkezésének jelképévé vált.

Jó háromszáz évvel ezelőtt vált általánossá a húsvéti tojás ajándékozásának szokása. Szinte ezzel egyidejűleg kezdett el terjedni a tojástojó nyúl le-gendája is. Kora tavasszal a házak kertjeiben gyakrabban tűnnek fel a nyulak, hogy élelemhez jussanak. Mivel a tyúkok nem tudnak festett- vagy csokoládétojásokat tojni, egyszerűbb volt a gyerekekkel elhitet-ni, hogy a szerencsehozó tojásokat a kertekbe beszökő húsvéti nyúl tojja. Sőt a hihetőséget az is erősítette, hogy a tojások széthordására a nyúl sokkal inkább alkalmas, hisz ügyesebb és gyorsabb is mint a tyúk.

A legkorábbi emlék, mely a húsvéti nyúl létezését igazolja 1678-ból, Georg Franck heidelbergi orvosprofesszor egy írásából származik. A XVI. századig a húsvéti tojásokat régiónként más-más állatok hozták és rejtették el a kertben. Volt ahol a róka vagy a kakas, másutt a gólya, a kakukk, a daru vagy a fajdkakas. Egy másik legenda szerint a nyúl a germán tavaszistennő Ostara egyik galambját jelképezi, akit az istennő büntetésből nyúllá változtatott. Ezen ismeret függvényében, már nem kérdéses, hogyan tud a nyúl tojást tojni.

Húsvéti játékok – Osterspiele: A húsvéti tojásokhoz kötődő játékok több évszázados múltra tekinte-nek vissza és nagy részük még ma is igen kedvelt húsvéti időtöltés.

Tojás keresés (Eiersuchen): A mezőn, a kertben vagy akár a házban is sok-sok tojást kell elrejteni, majd akinek a legtöbb tojást sike-rült megtalálnia az nyerte a játékot. Jutalma az összegyűjtött sok tojás. Ezt a játékot akár időre is lehet játszani.

Tojás szedegetés (Eierklauben): Ehhez két csapatra, két kosárra, kb.50-100 darab tojás-ra és két zászlóra van szükség. A tojásokat a szabadban itt-ott elszórják, és a csapattagoknak ezekből tojásokból kell minél többet a kosarukba gyűjteniük. Eközben mindkét csapatból egy-egy tag elszalad a másik csapat zászlójáért, amit egy előre megbeszélt helyen találnak meg. A tojás szedegetést addig foly-tathatják, amíg az ellenfél csapatának tagja meg nem érkezik a zászlóval. A játékot az a csapat nyeri, akinek a legtöbb tojást sikerült a kosarába gyűjtenie.

Tojás gurítás (Eierrollen): A keményre főtt tojásokat egy dombról, vagy egy lejtőről gurítják le a játékosok. Akinek a tojása egyben maradt az nyert és jutalmul megkapja az összetört tojást. Egy másik variáció szerint az nyer, akinek a tojása messzebb gurul.  Egyes településeken a tojást nem gurítják, hanem hajítják.

Tojással futás (Eierwettlaufen): A tojást egy nagy kanálra, vagy fakanálra fektetik és így kell vele a célba futni. Az nyer, aki elsőként ér célba anélkül, hogy a tojását elhagyta volna.

Tojások ütköztetése (Eierticken / Eierpecken): Két tojást kell a csúcsával addig egymáshoz ütköztetni, míg az egyik el nem törik. Az összetört tojást a nyer-tes kapja meg. Az ütköztetés alatt a következő rövid biztatást lehet mondogatni: "Higgo higgo, Spitz auf Spitz".

Tojásbowling (Eierbowling): A játéktér közepére helyezzünk egy tojást. A feladata az, hogy a kihelyezett tojás közvetlen közelébe gurítsák a játékosok tojásaikat. Az nyer, akinek a tojása leg-közelebb kerül a célponthoz.

Tojás a hegyen (Ei im Berg): Egy asztal közepére homokból vagy só-ból hegyet építünk, majd a tetejére egy tojást helyezünk. A játékosok körbeállják az asztalt és mindig egy  teáskanálnyi homokot vagy sót vesznek le a hegyből. A játék addig tart, amíg a tojás le nem billen. A vesztes az, aki utoljára kanalazott a hegyből.

Tojás fújás (Eierblasen): A játékosok körbeülnek egy asztalt. Alkarjukat az asztal peremére helyezik. Az asztal közepére egy kifújt tojás kerül, amit egy adott jel után a játékosok fújni kezdenek. A játék lényege, hogy a tojás nem érintheti meg a játéko-sok karját. Ha mégis, mínusz pontokat kapnak. Öt vagy tíz mínusz után a játékos kiesik vagy zálogként egy húsvéti ajándékot kell adnia.

OLASZORSZÁG

Olaszország lakói rendkívül vallásosak, így a húsvétnak különösen nagy jelentősége van az életükben. A szent nagyhéthez számos érdekes és látványos szokás kötődik. Firenzében például húsvétvasárnap a Piazza del Duomón egy feldíszített ökrösszekér repül a levegőbe így örvendvén Jézus feltámadásának.

Az algherói ünnepi héten szinte minden napra jut valamilyen szép szertartás: a virágvasárnap kezdődő és húsvétvasárnap kiteljesedő ünnepségsorozat különösen emlékezetes állomása a fáklyás felvonulás és Jézus szenvedéstörténetének bemutatása. Valmontonéban bibliai részleteket adnak elő, a  sulmonai és a modicai húsvéton pedig a körmeneté a főszerep. Szicíliában különösen gazdag ez az ünnep. Anselmo Laudani 1752-ben írt Diavolata című vallásos színdarabja Adranóban húsvétvasárnap látható.

Prizziben egészen egyedülálló látványossá várja a turistákat. Két acélmaszkos vörös ördög a sárga ruhás halállal jó lelkek után kutat – akiket foglyul ejtenek, borral, grappával vagy a húsvét hagyományos édes-ségével, a cannateddivel válthatják ki magukat. Este Jézus Máriával és két angyallal bekeríti az ördögö-ket és a halált – így vetve véget az ördögtáncnak.

S hogy mit érdemes ebben az időszakban megkóstolnunk? Természetesen az olaszok híres húsvéti fogásait. Főfogásként leggyakrabban bárányt szolgálnak fel. A bárány a megfeszített Jézus bűntelen testét szimbolizálja. Rendszeresen az asztalra kerül ekkortájt a húsvéti torta is, ez a sajtokkal, fűszerekkel és persze tojással töltött tészta.

Az édességek között a húsvéti galamb a legelterjedtebb. A madár formájú süteményt sok variációban készí-tik, gyakran töltik tojáslikőrkrémmel. Érdemes megkóstolni az édes pizzát is, mely inkább egy kalácshoz hasonlító édes tészta.  Húsvétkor a tojás körül forog a világ, és csokoládén kívül marcipánból, cukorból is gyártják, a gyerekek legnagyobb örömére. Főtt tojást a szombati vacsorán esznek, de nem füstölt son-kával, mint mi, hanem egy speciális, csak ekkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé tálalják fel. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye Itáliában a panettone, amit ugyanúgy esznek karácsonykor is, húsvét-kor is, mint mi a beiglit. A kuglófszerű süteményt százféle változatban készítik az egyszerű mazsolástól a cukor- vagy csokoládémázason, a marcipánoson át a habos-cukorgyöngyös változatig. Ami az italokat illeti, Olaszországban húsvétkor tojáslikőrből fogy a legtöbb.

PORTUGÁLIA

Portugáliában a húsvét a vallási szertartások ünnepe, népszokások nincsenek. A római katolikus vallású portugáloknál vasárnaptól vasárnapig tart a Jézus szenvedéseiről való megemlékezés. A szokások szerint a szertartásokra készülve a Krisztus iránti gyászt kifejezve a templomokban fekete lepellel takarnak le minden szobrot, majd azokat csak a nagyszombati mise után veszik le. A húsvét előtti vasárnapot az olajfaágak ünnepének nevezik. A hívőknek olajágat ad a kezükbe a pap, ezzel jelezve Krisztus megérke-zését Jeruzsálembe és a rá váró egyhetes utat. Nagycsütörtökön a pap Krisztus cselekedetét felidézve megmossa egy hívő lábát. Nagypénteken Krisztus keresztútjára emlékezve körmenetet rendeznek, mely vidékenként eltérő módon zajlik. Setubalban feketébe öltöznek a hívek és lehorgasztott fejjel, teljes csendben vonulnak a templomtól a parókiáig.

Más vidéken csak a férfiak vesznek részt a körmenetben, az asszonyok sötét szobában, gyertyavilágnál köszöntik őket. Megint máshol a körmenet végén a pap a termékenységet szimbolizáló mandulával do-bálja meg a szertartás résztvevői, szentelt vízzel megáldja a házakat. Nagyszombaton, egyes helyeken Júdás árulására emlékezve felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik a babát. Portugáliában a húsvét gazdagabb vallási szertartásokban, mint a karácsony. A hét a családoké, a szokások szerint hús-vét szombatján az egyik házastárs szüleinél gyűlik össze a család, vasárnap a másik fél szüleit látogatja meg a népes rokonság. Ünnepi eledelül kecskepörköltet főznek. A gyerekek a látogatás során pénzt kapnak a nagyszülőktől.

ROMÁNIA

A román ortodox vallásúak családi szokás szerint húsvét vasárnapján templomba mennek. Jókor felkel-nek, a hajnal 4-5 óra már a templomban találja őket, s szinte az egész délelőttöt ott töltik. A szertartá-sok után kerül sor a mosakodásra és az első étkezésre, a szokások szerint egybesült báránycombot esz-nek fokhagymamártással, rizzsel vagy sült burgonyával. Majd kimennek a temetőbe, tulipánt és nárciszt visznek halottaiknak. A sírnál találkoznak és beszélgetnek a rokonokkal. Majd otthon megterítik a ven-dégváró asztalt és Irina a két lánytestvérével együtt várja a locsolókat. A szomszédok megöntözik őket, a lányok piros tojással, kaláccsal, süteménnyel, sörrel, borral kínálják meg a vendégeket. Öt-hat éve új szokást honosítottak meg a fiúk, locsolóverset mondanak. Délután a lányok elvárják a rokonaikat is, s aki nem látogatta meg őket, azt a lányok keresik fel. A fiatal lányok meglocsolják a rokonság idős nőtagjait.

Erdély
Passiójáték, tûz-, étel- és vízszentelés, határkerülés, zöld ág ajándékozása, locsolás, tojásajándékozás, rituális testvérré fogadás – ezek az erdélyi magyar húsvét legjellegzetesebb szokáselemei. Pozsony Fe-renc kolozsvári néprajzkutató szerint a székelyföldi színkatolikus falvakban a középkori passiójátékok széttöredezett elemei továbbra is fennmaradtak. Ilyen például a templomokban ma is ápolt „dramatikus” szokás, a szentsírőrzés.

Katolikus közösségekben a húsvéti szokásoknak szerves részét képezi a még a pogány korból fennma-radt tûz-, víz- és ételszentelés. Elsősorban a család, a közösség egészségét akarták oltalmazni e mági-kus, rituális eszközökkel. A határkerülés az erdélyi húsvéti szokások egyik legélőbb hagyománya. A kuta-tók szerint e szokás mélyebb rétegeiben az úgynevezett mágikus körrel kapcsolatos képzetek állnak. Az archaikus ember hitt abban, hogy ha egy földterületet meghatározott időpontban és körülmények között jár körbe, akkor az ő földjét nem fogja pusztítani vész, kártékony állat, természetfeletti lény. Egészen a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálásáig Erdélyben ismert „eljárás” volt, hogy a len- vagy a kendertáb-lát éjfélkor, holdtölte idején, szótlanul és meztelenül körbekerülték az emberek a madarak pusztítása ellen.

Sok erdélyi faluban húsvét vasárnapján hajnalban a legények zöld ágakat ajándékoznak a lányoknak. Számos településen a zöld nyírfaágat vagy fenyőt színes szalagokkal, tojásokkal díszítik fel. Ezzel rend-szerint jó egészséget, szépséget kívántak a megajándékozott lánynak. Századunk első felében a húsvéti faállítást szerenád is kísérte. Húsvét vasárnapján az erdélyi magyar lutheránus szórványközösségekben vagy a szászokkal érintkező magyar helységekben kakast áldoztak.
       
A húsvéti ünnepkör legszínesebb és legélőbb eleme a locsolás és a tojásajándékozás. Szerte Erdélyben a legények vízzel locsolták meg a lányokat, azok pedig tojással ajándékozták meg a fiúkat.

A romániai magyar nyelvterület keleti vidékén, Moldvában és a Dunántúlon a húsvéti ünnepkör kereté-ben egészen napjainkig fennmaradt a rituális testvérré fogadás szokása. Moldvában a lányok legjobb barátnőiknek a húsvét vasárnapját követő fehér- vagy mátkáló vasárnapon hímes tojásokat ajándékoz-tak, s halálukig „véremnek”, „testvéremnek“, „vésárnak” nevezték egymást. A magyar nyelvterület nyu-gati régióiban ilyenkor a lelki barátnők „komatálat“ ajándékoztak egymásnak.

SVÉDORSZÁG

Nagycsütörtökön boszorkánynak öltözött kislányok járják végig a házakat. Ajándékba tojást visznek, cse-rébe csokoládét kapnak. Szombaton az asztalt kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik, a vázába gallyakat dugnak, amit kék-sárga tollpihékkel díszítenek fel. Vasárnap reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amit marcipánnal töltenek meg. Vacsorára ugyanaz az étel dukál, mint karácsonykor: Jansson megkísértése, azaz sózott heringgel és hagymával rakott burgonya, amit tejszín-nel öntenek le, úgy sütik meg. Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyír-fagallyakkal és tollakkal díszítenek. A gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak.

SPANYOLORSZÁG

Hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt.
Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás.

A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezek-lők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára.

Sevillában ősi hagyomány, hogy a különféle cofradíasok, vallásos egyesülések tagjai, akik általában egy-egy városrészben egymás közelében élnek, a rájuk jellemző színű, szabású öltözékben vesznek részt a húsvéti körmenetben.
A cofradías-tagok is lépést tartanak a korral. A Jaén városban élők például az interneten tájékoztatják egymást, hogy az idei nagyhéten hol és milyen színű öltözékben találkoznak majd.

SZLOVÁKIA

A természet ébredését emberemlékezet óta öröm és bizakodás kísérte. A tavasz, a nap, a termékenység és az új élet csírájának szimbóluma a tojás. A Húsvétot viszont a fiatal tavaszi zöld vesszőkből készült korbács jellemzi. Az erőt, az egészséget és üdeséget jelképezi, amit a vesszőzés által át lehet vinni az emberre. Húsvét hétfőn már kora reggel járnak a legények vesszőzni és meglocsolni a lányokat. Azok pedig jutalomként előre elkészített festett tojást – hímes tojást ajándékoznak nekik.

Mi mindennel lehet a húsvéti tojást díszíteni, hogy ízlik a szeretetből sütött mézeskalács, vagy hogy néz ki egy korbács – amellyel a lányt megcsapkodva, az annak egész évben egészséget, szerencsét, szépsé-get és ügyességet biztosít – vagy más húsvéti díszítményeket megtekinthet, kipróbálhat az eperjesi Hús-véti Vásáron. A pozsonyi Ferencesek terén ebben az évben is kirakodó vásárral hívogatják a vendégeket. A sátrakban, amelyekben a Szlovákia különböző tájegységeiről származó hagyományos húsvéti tojások, kézzel készített díszek és ajándéktárgyak gazdag kínálata fogadja a látogatót, igazi húsvéti hangulatot varázsolva elénk. Trencsén városa a tavasz ünnepeit kedvelő érdeklődőket húsvéti vásárral örvendezteti meg, ahol számos hagyományos húsvéti népművészeti termék kapható. A vásár a trencséni Béke téren kerül megrendezésre.