Március 31-én indul a nyári időszámítás, előre kell tekerni majd az órát, hajnal 2-kor már hajnal 3 óra lesz, így ezen az éjszakán a megszokottnál egy órával kevesebbet lehet majd aludni.

Míg az óraátállítás pozitív hozadékainak még a léte is vitatott, negatív következményeiről rengeteg bizonyíték létezik a szakirodalomban. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy a szokás nyomán látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma az óraátállítást követően, a munkahelyi balesetek száma pedig hattal nőtt az átállítást követő első napon. Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten. A szívrohamoké 29, az agyvérzéseké 8, a depressziós tünetekkel jelentkező betegeké pedig 11 százalékkal nőtt meg ugyanezen időszakban.

Az óraátállítás utáni reggelre leginkább kialvatlanság a jellemző a szokásosnál rövidebb alvásidő miatt, vagy a túlalvás a szokatlanul hosszú este miatt. A szokásos időben kelünk ugyan, de nem a biológiai óránk szerint, ez pedig teljességgel összezavarja az időérzékünket. Ami idén jó hír, hogy az óraátállítás húsvétvasárnapra esik, így hétfőn az átállás nem lesz olyan éles. Az ünnep miatt nem feltétlenül kell olyan korán kelni, mint amikor másnap reggel a megszokottnál egy órával korábban kell indítani a napot.

Az elmúlt évtized során egyre több ország hagyta maga mögött az óraátállítás szokását. Az elmúlt esztendőben végzett kutatás szerint míg korábban a bolygó országainak fele állítgatta az órát, ma már csak az államok harmada él e szokással. Az Európai Unióban már 2018-ban előterjesztettek egy olyan tervezetet, ami megszüntetné a téli-nyári időszámítást, de a végső döntés még várat magára.