A Pécsi Tudományegyetem Modern Városok Programhoz kapcsolódó fejlesztései huszonnégy milliárd forintos kormányzati támogatás  felhasználásával valósulhatnak meg. Az elsődleges cél a külföldi hallgatók számának kétszeresére emelése.

- A Pécsi Tudományegyetem kiemelkedő szerepet tölt be mind a hazai felsőoktatási intéz-ményrendszerben, mind a régió és a város életében. Azt is mondhatnánk, hogy az egyetem Pécs városának ékköve – emelte ki Földesi Gabriella, az Emberi Erőforrások Minisztériumá-nak főosztályvezetője a Pécsett megtartott sajtótájékoztatón. Kitért arra is, a  fejlesztés a vá-ros és az egyetem közötti megállapodás keretében valósul meg, amelyhez   összesen 24 milliárd kormányzati támogatás is érkezik. Ebben az esztendőben 4,5 félmilliárd, 2017-ben 12,3 milliárd, és azt követő években is több mint 4 milliárd egészen 2020-ig.

Mindehhez Páva Zsolt, Pécs polgármestere a következőket tette hozzá, a város egyik legna-gyobb foglalkoztatója az egyetem , s egyben egyik legfőbb erőforrása is ami többek között kutatóbázisával képes a fejlődés irányába terelni.  Szólt arról is, jelentős infrastrukturális és szellemi fejlődés indulhat meg a Modern Városok Program keretében megvalósuló egyetemi fejlesztéseknek köszönhetően.

Történelmi jelentőségűnek értékelte Bódis József, az egyetem rektora, az elkövetkezendő évek fejlesztéseit. Hangsúlyozta, mérföldkő a felsőfokú intézmény életében, ugyanis nem volt még ekkora horderejű fejlesztés a pécsi egyetem történetében az oktatás területén.  Ki-emelte, az alapvető cél az, hogy a jelenleg a PTE-n tanuló mintegy 80 ország 2700 külföldi hallgatójának létszáma 2020-ra 5000 körülire emelkedjen, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a fejlesztésekből a régió, annak teljes lakossága és a magyar hallgatók is sokat profitálhatnak.

Az egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, Miseta Attila arról szólt, hogy a je-lenlegi elméleti tömb kétszáz fős évfolyamokra épült annak idején, ehhez képest az utóbbi időszakban hatszáz fős évfolyamok képzése folyik benne,  az orvosképzés minden területen elérte kapacitásainak határait, így elodázhatatlan az oktatói létszám bővítése, és az infra-strukturális fejlesztés.

Decsi Tamás, a PTE Klinikai Központ főigazgatója pedig arról szólt, hogy a klinikák évente mintegy 2500 órával vesznek részt az orvosképzésben, éppen ezért rendkívül fontos, hogy az orvos,beteg és orvostanhallgató találkozások körülményei javuljanak, olyan feltételek, környezet jöjjön létre, valamint olyan fejlett orvostechnikai háttér álljon rendelkezésre, ami valóban minden szempontból segíti az orvosképzést.      
 

Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja  pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy valóban óriási lehetőség, de egyúttal óriási felelősség is, ami az egyetem előtt áll a következő években. Annak a véleményének is hangot adott, fontos, hogy a program a város és a megyei önkormányzat fejlesztési terveivel összhangban valósuljon meg.

A sajtótájékoztatón elhangzott, bár elsősorban az orvosképzés az, amely a zászlóshajója lehet ennek a projektnek, hiszen a pécsi orvoskar eddig is rendkívül népszerű volt a határon túlról érkező fiatalok körében, ugyanakkor messze nem csak erre a képzési területre vonatkoznak a tervezett fejlesztések. A nem orvosi egészségtudományi és a műszaki tudományterületek is egyre vonzóbbak a külföldről a hazai felsőoktatás vérkeringésébe bekapcsolódó diákok számára, de nem szabad megfeledkezni a közgazdaság- vagy a társadalomtudományok területéről sem, hiszen a PTE-n e témakörökben is indítanak képzéseket idegen nyelven. Mindezek mellett a Klinikai Központ épületegyütteseit is fejlesztik majd a program során, amellyel három célt érhetnek el egyszerre: a betegek az eddiginél is jobb körülmények között gyógyulhatnak, az orvostanhallgatók a nyugat-európai kórházak színvonalával vetekedő környezetben szerezhetik meg a gyakorlati tudást, ráadásul tovább javulhat a hazai felsőoktatás egyik legfőbb kiugrási pontjának tekinthető orvosi kutatások feltételrendszere.