Első alkalommal ítélték oda  Nemzet Művésze díjakat, tíz kategóriában 69-en kaptak elismerést.

Az Építőművészet kategóriában Bachman Zoltán, míg képzőművészetben Keserü Ilona került be a „halhatatlanok közé” a Pécsi Tudományegyetem oktatói közül.

A Nemzet Művésze díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére 2013-ban hozta létre az Országgyűlés, idén először ítélték oda, és 69-en kapták meg tíz kategóri-ában. Az elismerést a magyar művészeti élet Kossuth-díjas és 65. - a tánc-, valamint a cir-kuszművészet esetében 50. - életévét betöltött képviselői kaphatják. A díj életjáradékkal jár, ennek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 23-szorosa, jelenleg 655 ezer 500 forint. A Nemzet Művésze címet egyszerre legfeljebb 70-en viselhetik, mivel Kossuth-díjas cirkuszművész jelenleg nincs, idén 69 művészt jelöltek.

Képzőművészet kategóriában Keserü Ilona festőművész, a Pécsi Tudományegyetem Művé-szeti Kar professor emeritája, Pécs Megyei Jogú Város díszpolgára lett a Nemzet Művésze. Keserü Ilona korábban már számos elismerést vehetett át művészetének elismeréseként. 1984-ben Munkácsy-díjat kapott, 1989-ben Érdemes művész lett, majd 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1994-ben tagja lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 2000-ben Kossuth-díj kitüntetésben részesült.

Bachman Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Kossuth- és Ybl-díjas egyetemi tanára építő-művészet kategóriában vehette át a rangos elismerést. Bachman Zoltán Kossuth-, Steindl-, Ybl-, Pro Architectura-, Szent-Györgyi Albert-, Princz Gyula- és Prima Primissima díjas épí-tész, aki Pécs építészetének és örökségvédelmének meghatározó alakja. Ő tervezte többek között a pécsi Dóm Múzeumot, az Expo Centert, valamint a PTE Szentágothai János Kutatóközpontot. A pécsi Ókeresztény Mauzóleum - mely 2000-ben világörökségi diplomát kapott - helyreállítása országosan ismertté tette nevét.