Az Európai Bizottság közzé tette éves Oktatási és Képzési Figyelőjét.

A 2020. évi az Oktatási és Képzési Figyelő különös hangsúlyt fektet a digitális korban folytatott oktatásra és tanulásra. A koronavírus-válság ugyanis nyilvánvalóvá tette a digitális megoldások fontosságát a tanításban és a tanulásban, és rávilágított a meglévő gyengeségekre.

Mint Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos  annak a véleményének adott hangot, hogy mélyreható változásokra van szükség a digitális oktatás terén, a bizottság mindent megtesz a digitális jártasság növelése érdekében Európában. Nemrégiben  ennek érdekében javaslatot tett maga is  egy kezdeményezés-csomagra, beleértve az új digitális oktatási cselekvési tervet (2021–2027), ami megerősíti az oktatás és a képzés hozzájárulását az unió koronavírus-válságból való kilábalásához, és elősegíti a zöld és digitális Európa létrejöttét.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években a tagállamok beruháztak a digitális oktatási és képzési infrastruktúrába, továbbra is nagy különbségek vannak az országok között és az országokon belül egyaránt. Ellentétben azzal a közvéleménnyel, mely szerint napjaink fiataljai a „digitális bennszülöttek” generációját alkotják, a felmérések eredményeiből az derül ki, hogy sokan nem rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel.

A felmérésekben részt vevő országokban a tanulók több mint 15 százalékának hiányosak a digitális készségei. Emellett az OECD adatai azt mutatják, hogy az uniós országokban az alsó középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok csak ritkán részesülnek képzésben az információs és kommunikációs technológiák (IKT) tanítási célú használatáról, valamint hogy a tanárok szerint az IKT-készségek tanítási célú felhasználása terén nagy szükség van szakmai továbbképzésekre.

Az Európai  Bizottság éves értékelésében arról számol be, hogy az európai uniós oktatási rendszerek miként kezelik az oktatás terén mutatkozó fő kihívásokat, és milyen eredményeket értek el a korai iskolaelhagyás csökkentése, valamint az összes oktatási ágazatban – a kisgyermekkortól a felsőoktatásig – való részvétel növelése terén. Az Oktatási és Képzési Figyelő mindazonáltal rámutat arra, hogy továbbra is kihívást jelent valamennyi fiatal alapvető készségekkel való felvértezése.

A 15 éves korúak mintegy 20 százaléka nem rendelkezik kellő szintű olvasási, matematikai és természettudományos kompetenciákkal ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban. Tekintettel arra, hogy a társadalmi-gazdasági háttér kihat a tanulók alapvető és digitális készségek terén elért teljesítményére, rendkívül fontos az oktatás és képzés terén jelentkező hátrányok további kezelése és a tanulók közötti digitális szakadék csökkentése.

A legfrissebb adatok szerint az uniós tagállamok – felismerve azt, hogy az oktatásba való megfelelő beruházás hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a társadalmi befogadáshoz – közkiadásaik hozzávetőlegesen 10 százalékát fordították oktatásra.