. Ma Cecília napja van.
Komatálat hoztam…
2017-04-17 02:21:47
Komatálat hoztam…

Komatálat hoztam…

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartozik, egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés.

 

Az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i.sz. 325-ben. Húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik. Megünneplése már a 3. század óta ismeretes. Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz. A hagyományok jelentős része nem épült be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fent.


Barkaszentelés


Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslatoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a barkaszentelés, de a népi hagyományokban felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására.


Ételszentelés


A 10. század óta ismeretes szertartás Húsvét vasárnapján a húsvéti ételek, sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. A húsvéti ételek sorában a bárány Jézust jelképezi, a tojás az élet, az újjászületés szimbóluma. A szentelt ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak, számos hiedelem fűződik hozzá. A húsvéti kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, vagy megőrizték, s nyáron a verebek kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket, de ismeretes olyan is, hogy tűzbe vetették, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A húsvéti szentelt tojáshoz kapcsolódó hagyomány, hogy egy-egy tojást ketten ettek meg, hogy ha eltévednek, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást.


Köszöntő


A köszöntő nem más, mint naptári ünnepek alkalmával énekelt vagy elmondott vers, rigmus illetve prózai jókívánságmondó szövegek. Szórványosan ismertek húsvéti köszöntőszövegek vagy szerencsekívánó mondókák, melyekben jókívánságok, varázsigék bújnak meg.


Húsvéti locsolás


Termékenységvarázsló jellegű népszokás, ősi katartikus rítus keresztényesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint pedig arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A locsolkodás mai formája, a gyermekek locsolkodása szagos vízzel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű városi szokás.


Húsvéthétfőt szokás vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezni. Ezen a napon Szeged vidékén a bandákba verődött legények a lányokat a kúthoz hurcolták, ahol egész vödör vízzel öntötték le őket, megelőzve nehogy kelésesek legyenek. Az Ipoly mentén szervezetten történt a húsvéti locsolás, öntözködés. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel, előre megbeszélt helyen szalonnát kaptak, és ott tojásrántottát készítettek és elfogyasztották. A tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak valamiért. Ezután indultak el locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, akit megtaláltak, azt a kúthoz vitték és vödörszám hordták rá a vizet. Azok a fiúk, akiket nem vettek legényszámba először a keresztanyjukhoz mentek, akit az ott kapott vízzel meglocsoltak, jutalmul 8–10 hímes tojást kaptak. Ezután mentek a rokonok, szomszédok lányaihoz. A legények locsolását a lányok húsvéthétfő délutánján tojásokkal viszonozták. Hagyomány volt, hogy kedden a lányok locsolták a legényeket.


Húsvéti korbácsolás


Dunántúlról ismeretes népszokás. Fejér megyében a fűzfavesszőből négyszögűre font korbácsot sibának nevezik. A korbácsot készíthették 4, 6, 8, 9 szálból. Korbácsfonás előtt egy szál vessző vastagabb végét késsel bevágták, majd a hüvelykujj körmével végighasították, s hogy hajlékonyabb legyen, a kés élével kikaparták a kettéhasított vessző belsejét. Miután kiválogatták a fonáshoz megfelelő vesszőket, a felső, vékony végeiket összeillesztették, az alsó, vastagabb végeiket pedig egyenlő hosszúságúra vágták, majd a korábban kettéhasított vesszővel betekerték. Egy gyerek vagy egy másik felnőtt megfogta a készülő korbács vastagabbik végét, majd a korbács készítője összefonta a vesszőket. Miután elkészült, csomót kötöttek a korbács végére. A kisfiúknak az édesapjuk, vagy a nagyapjuk fonta a korbácsot.

 

A legények húsvéthétfőn ezzel csapkodták meg a leányokat, közben ezt mondogatva:
Keléses ne légy,
Bolhásos ne légy,
Esztendőre frissebb légy!


A lányok a sibára szalagot kötöttek, borral vagy piros tojással kínálták a legényeket. A Felföldön és a szlovák–magyar lakta területeken ismert szokás a suprikálás, amikor a lányok korbácsolják meg a húsvéti locsolást végző legényeket.


Komatálküldés


Húsvét hétfőjén és húsvét vasárnapját követő vasárnap, azaz fehérvasárnap volt szokás a komatálküldés. Ez a szokás komálás, mátkálás, vésározás néven is ismert. Az Ipoly mentén a leányok ilyenkor azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket. Az ajándékot személyesen vagy küldött által juttatták el a kiszemeltnek.

 

A Dunántúlon az ajándékot ünnepélyes formában, vers, mondóka vagy dal kíséretében adták át:
Komatálat hoztam
Föl is aranyoztam
Koma küldi komának
Koma váltsa magának.


Hímes tojás


A Húsvét legmeghatározóbb jelképe a húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás. Ez a húsvétra ajándékozott díszített tojás a Húsvéttal, mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A tojás díszítése azonban a keresztény gyakorlatnál korábbi, több formája ismeretes,jellemző módja a hímzés, batikolás.


Tojásjátékok


A húsvétot a böjt végeztével és a szép idő beköszöntével vidámság is jellemzi. Világszerte elterjedtek a tojásjátékok. A tojásgurítás egy szabadtéri játék. Általában egy helység melletti magaslatról, dombról gurították le a tojásokat, amelyeket a lent összegyűltek elkapkodtak.

Vicces játék a tojásösszeütés, amelyet főleg fiúgyermekek játszottak a locsolkodás során összegyűjtött zsákmánnyal. Két szemben álló játékos kezébe fogott tojással igyekszik eltörni a másik tojását. A játéknak több változata ismert. Játszható úgy is, hogy az egyik játékos a kezében lévő pénzzel igyekszik a másik tojását betörni és így az eltört tojást megszerezni, de játszható festet, hímes, keményre főtt vagy csokoládétojással is.


Szórakoztató húsvéti játékok még a tojáskeresés, a tojástánc és a tojásfutás is.



További híreink
Előre tör a Z generáció
Miről ismerszik meg az igazi tehetség?
2017-11-22 02:59:05, Hírek, Környezetünk Bővebben
Felavatták a Jubileumi Ligetet
A hét végén felavatták a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalában az Akadémikusok Falát, a Jubileumi Vitrint, a Szenátusi Plasztikát.
2017-11-20 03:03:38, Hírek, Környezetünk Bővebben
MagyarBrands díj a Zsolnay Negyednek
MagyarBrands díjat nyert a Zsolnay Negyed.
2017-11-16 21:40:13, Hírek, Környezetünk Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
November másodika a halottak napja a keresztény világban.
Bővebben >>