Az Alzheimer-kór áll az első alkalommal induló magyar-török agykutatási program középpontjában Pécsett.
A Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) világszerte több mint negyven országban képviselteti magát. Többek között az egészségügy, az oktatás, az infrastrukturális beruházások és a műemlékvédelem területen számos programot támogat. A TIKA iroda - az Európai Unióban elsőként – az elmúlt év májusában nyílt meg Magyarországon, Budapesten.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) hosszú évek óta komoly hangsúlyt fektet stratégiájában az innovációra, a világszerte elismert kutatásainak minél hatékonyabb hasznosítására. Ebben a folyamatban mérföldkő volt a számos szempontból Közép-Európa szerte egyedülálló tudományos centrum, a Szentágothai János Kutatóközpont 2012-es átadása. Ebben a kutatóközpontban működik a pécsi egyetem Magatartás-élettani Kutatócsoportja is, amely kutatásaival összehangolt, preklinikai (állatkísérletes) és klinikai (humán) modellfejlesztési stratégiák beállítására törekszik a sejtszinttől a magatartásig. A beállított sejtszintű és magatartási modelleken a jövőben a kognitív teljesítményt javító farmakológiai (gyógyszeres) kezelések hatását kívánják vizsgálni a Nemzeti Agykutatási Program keretében.
Mint Hernádi István, a Pécsi Tudományegyetem Kísérletes Állattani és Neurobiológiai Tanszékének docense elmondta, a Pécsi Tudományegyetem Magatartás-élettani Kutatócsoportjának, valamint az Isztambuli Kültür Üniversitesi Agydinamikai, Kognitív és Komplex Rendszerek Kutatóközpontjának együttműködésével megvalósuló kutatási program elsődleges célja, hogy a szakemberek átfogóbb képet kapjanak a kór és más neurodegeneratív betegségek hátteréről. A kutatás célja úgynevezett funkcionális biomarkerek keresése a megismerési – kognitív - funkciók javítására az idegrendszeri, kémiai ingerület átvitel – neurotranszmisszió - befolyásolásával.
Mint ismeretes, a neurokognitív zavarok – demenciák -, illetve az ideghálózat egyéb zavarai a társadalom elöregedése miatt egyre komolyabb problémát jelentenek, ezért ezen betegségek megértése, valamint hatékony terápiák fejlesztése az egyik legnagyobb kihívás az idegtudományok számára. E betegségek közül az egyik legismertebb az Alzheimer-kór, amelynek előfordulása idős korban már 25-30 százalék körüli is lehet, a diagnosztizálástól a beteg haláláig átlagosan 8-10 év telik el, így a betegség nagy terhet ró a betegre, családjára és a társadalomra egyaránt. Hazánkban százezres nagyságrendű, az Egyesült Államokban 5,5 millió e betegek száma, ez nagy terhet ró mind az érintettekre, mind a családjaikra. Az előrejelzések szerint ez a szám a jövőben jelentősen nőni fog, így bármilyen, a növekedés lassulását eredményező, a kezelést segítő megoldásnak óriási a jelentősége.
A török kutatók több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a kór klinikai betegeken végzett vizsgálatában, míg a hazai szakemberek az alapkutatásokban, a preklinikai esettanulmányok elemzésében jeleskednek. A tervek szerint a projekt várhatóan három-öt éves közös munkát foglal majd magában, amelyhez az anyagi hátterének megteremtéséhez a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökséghez (TIKA), valamint más kutatási ügynökségekhez nyújtanak be pályázatot a néhány héten belül elkészülő kutatási program alapján.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) hosszú évek óta komoly hangsúlyt fektet stratégiájában az innovációra, a világszerte elismert kutatásainak minél hatékonyabb hasznosítására. Ebben a folyamatban mérföldkő volt a számos szempontból Közép-Európa szerte egyedülálló tudományos centrum, a Szentágothai János Kutatóközpont 2012-es átadása. Ebben a kutatóközpontban működik a pécsi egyetem Magatartás-élettani Kutatócsoportja is, amely kutatásaival összehangolt, preklinikai - állatkísérletes - és klinikai -humán - modellfejlesztési stratégiák beállítására törekszik a sejtszinttől a magatartásig. A beállított sejtszintű és magatartási modelleken a jövőben a kognitív teljesítményt javító gyógyszeres kezelések hatását kívánják vizsgálni a Nemzeti Agykutatási Program keretében.