A magyar klasszikus zene napján, május 30-án a  Pannon Filharmonikusok hosszú idő után újra nézők jelenlétében tartandó hangversenyükön egyrészt a magyar klasszikus zene értékeire, sokszínűségére és nagy alkotóira hívják fel a figyelmet, másrészt tisztelegnek Kocsis munkássága előtt.

 „Valljuk, hogy nem csak nekünk, muzsikusoknak, de minden a kultúrát, a zenét szerető, abból erőt merítő embernek fontos igazodási pont lehet az új ünnepnap. Ha nem csak Európa, de a világ zenetörténetében helyezzük el a magyar klasszikus zenét, akkor is igazán büszkék lehetünk. A Pannon Filharmonikusok több mint egy évtizedig dolgozott együtt Kocsis Zoltánnal, számunkra kiemelt jelentőségű, hogy részt veszünk az új zenei ünnep népszerűsítésében, azon túl pedig megemlékezünk az alkotó művész munkásságáról is” –  hangsúlyozza Horváth Zsolt, a pécsi zenekar igazgatója.

Kocsis Zoltán a Pannon Filharmonikusok első állandó vendég karmestereként egyrészt megalkuvást nem ismerő szakmaiságával, másrészt személyiségével, emberségével mély nyomot hagyott a zenekar fejlődéstörténetében. A zenekar, illetve – annak a város kulturális szövetében való szoros beágyazottsága miatt - Pécs város kulturális-zenei élete is más lenne  szakmai és emberi támogatása nélkül, mint amivé az egymást inspiráló kitartó munka révén vált. A pécsi zenekar pedig rendszeres partnere volt a zongoraművész, karmester zenei misszióinak megvalósításában. Az együtt megélt szakmai kihívások hosszú évei során személye megkerülhetetlen igazodási ponttá vált az együttes életében.

A 210 éves múltra tekintő zenekar megújulásában annak első napjától Kocsis Zoltán halála napjáig karmesterként és művészeti tanácsadóként egyaránt jelentős szerepet vállalt. Támogatta az EKF Pécs2010 projektet, a pályázó városok között Pécs művészeti és kulturális értékei, valamint városfejlesztési tervei mellett tette le a voksát, s  annak megvalósulásában is aktívan részt vett. Mindezen érdemeinek elismeréseként 2016 márciusában vehette át Pécs város Kulturális Nagydíját. Elkötelezett támogatója volt az európai mintájú kulturális decentralizációnak, amely ideát Horváth Zsolt, a zenekar ötödik igazgatói periódusát betöltő vezetője fáradhatatlanul képvisel azóta is.

A koncert zenei programjában felfedezhetjük Kocsis különböző alkotó személyiségét, így az első darab a zeneszerző Kocsist idézi, s egyben keretezi is a műsort, hiszen fontos eszményképének, Bartók Bélának egy-egy műve indítja és zárja az estet.  Bartók Béla Négy zongoradarab című négy tételes művét Kocsis Zoltán hangszerelte zenekarra, a koncert nyitányaként a ciklus utolsó, Scherzo című darabja hangzik el.

Ezt követően Ravel G-dúr zongoraversenye csendül fel, ami ugyan látszólag „kakukktojás”, de Kocsis Zoltán egész művészi pályafutása alatt elkötelezett volt a francia klasszikus zene megismertetése mellett. Az ezen a téren végzett kimagasló munkájáért és egész zenei tevékenységéért Franciaország a művészeti érdemrend lovagi fokozatát (Chevalier dans l'Ordre des Arts et des Lettres) adományozta Kocsis Zoltánnak, 2004 januárjában pedig életműdíjjal tüntették ki a cannes-i Midemen, a zenei kiadóvállalatok és hanglemezek nemzetközi vásárán.

Ravel zongoraversenyét Balog József előadásában csendül fel. a ma már nemzetközi hírű Liszt-, és Lajtha-díjas zongoraművész közel ezer koncertet adott már a világ 26 országában. Talán Balog  Józsefet Kocsis Zoltán is nemzedéke legtehetségesebb zongoristái között emlegette, valamint a fiatal zongoraművész igyekszik magyar szerzők elfeledett darabjainak megszólaltatásával a magyar zenei örökség megőrzéséhez hozzájárulni.

Az est zárásaként Bartók Béla A csodálatos mandarin című szvitje hangzik el, aminek balett eredetije a szerző egyik legvitatottabb és mégis legnépszerűbb darabja.

Az est dirigense Bogányi Tibor vezető karmester lesz.