Egy fiatalabb és egy idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar került elő Siklós-Máriagyűdon egy leletmentő ásatáson.
Egy lakóház építése, tereprendezése közben különös leletek kerültek elő a földből Siklós-Máriagyűdon, amit a tulajdonosok azonnal be is jelentettek a Janus Pannonius Múzeumnak. Ezt követően az intézmény munkatársai kimentek és megállapították, a leletanyag régészeti szempontból valóban igen értékes.
Ezt követően, Talabér Ildikó régész vezetésével megkezdődött a leletmentő ásatás. Eddig egy fiatalabb és egy idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar került elő. Annyi már most bizonyos, hogy a térségben feltárt mamutleletek – Kozármisleny, Pécsbánya, Zók – egy újabb különleges leletegyüttessel egészülnek ki. A siklós-máriagyűdi ásatáson ugyanis több mamut testrészei - agyar, állkapocs - egyen találhatók.
A mamutcsontok mentésében és meghatározásában szakmai segítséget nyújt a régészeknk Katona Lajos Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum geológusa. A szakember szerint nagyon ritka, hogy jégkorszaki löszös üledékből kerül elő mamutlelet, hiszen ezek általában más lelőkörülményekből, mint például kavicsbányából származnak.
A környéken továbbá egy eddig ismeretleb település nyomaira is rábukkantak a régészek. Bár házhelyek nem kerültek elő, de a fellelt gödrök kerámiatöredékeket, illetve hamus, égett rétegeket rejtettek. A település korára mindebből csak következtetni lehet, annak pontosabb meghatározása a későbbiekben kerül sor.
Az előkerült mamutleletek a Janus Pannonius Múzeumba kerülnek, tudományos feldolgozásuk hamarosan megkezdődik. A vizsgálatok eredményei adnak arra választ, hogy az egykori óriásállatok milyen körülmények között éltek, mivel táplálkoztak, és hogy milyen korszakból származnak.