. Ma Gedeon napja van.
Megemlékezés Trianonról
2015-06-04 09:57:15
Megemlékezés Trianonról

Megemlékezés Trianonról

Az I. Világháborút lezáró Trianoni békeszerződést a győztes Antant hatalmak kilencvenöt évvel ezelőtt, 1920. június 4-én íratták alá velünk. 

A „békeszerződés” szó azonban egy kissé helytelen. Amit ott velünk aláírattak az diktátum volt. Nem több, nem kevesebb. Mi vezetett idáig? Az Antant 1918-ra döntötte el, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát, és így a Történelmi Magyarországot, fel kell darabolni. Úgy gondolták jobb, ha Németország hátában is csak Antant barát államok képviselnek erőt. A békekonferencia 1919. január 18-án ült össze Versailles-ban, stílusosan ott, ahol 48 évvel korábban proklamálták a Német Birodalom megalakulását.  A konferenciára a győztesek nem hívták meg sem Károlyi Mihály kormányát, sem pedig a kommunista Tanácsköztársaság képviselőit. Ehelyett hagyták, hogy a formálódó Kis Antant (Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Románia és Csehszlovákia) csapatai újabb és újabb területeket foglaljanak el Magyarországtól, mi több követelték e területek mihamarabbi kiürítését a budapesti kormányoktól. 
 
A Magyarországra törő népek mohósága nem ismert határt. Versailles-i követeik vadabbnál vadabb területi igényekkel léptek fel. A románok például az új határt a Tisza mentén képzelték el; a Csehszlovákok az Északi-középhegység egészére tartottak igényt a Vác – Eger – Tokaj - Sárospatak vonal mentén, míg a szerbek a Dunántúl déli és nyugati részét kívánták megszerezni, mint ősi szláv földeket.  Ezen követelések teljesítése esetén, ma Magyarországot a térképeken csak nagyítóval lehetne fölfedezni.
 
Mi magyarok a békekonferenciára csak egy egész évvel később 1920 januárjában küldhettük ki követeinket. Olyan zseniális emberek utaztak Párizsba, mint gróf Apponyi Albert, Teleki Pál, vagy Bethlen István későbbi miniszterelnökök.  Feladatukra alaposan felkészültek.  
Azonban hiába sorakoztatták fel érveiket, javaslataikat, illetve a Teleki által készített nemzetiségi térképet, az úgynevezett  „Vörös Térképet” süket fülekre találtak. A lényegi döntések már megszülettek, és azokon nem voltak hajlandók változtatni a győztesek.  Az ünnepélyes aláírásra 1920. június 4-én került sor a Nagy-Trianon kastélyban. Az szerződést aláíró két magyar követ, Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd az esemény után kidobta a tollat. Jó okkal tették.
 
A 12 részből álló szerződés elején a Népszövetség alapokmánya található. Ez a szervezet az ENSZ elődje volt. Azzal a céllal hozták létre, hogy megakadályozzon egy újabb világháborút és biztosítsa a népek közötti békét. Ironikus, hogy a békeszerződés többi pontja mindent szolgált, csak a tartós békét nem.
 
A második részben határozták meg Magyarország új határait - faluról falura. Ennek értelmében a Magyar Királyság elveszítette területének 71%-át és így zsugorodott 325.411km2-ről 93.073km2-re. Ekképpen elveszett az ország termőföldjeinek a 61%-a, a faállomány 88%-a, a vas- és  szénbányák jelentős része, továbbá az összes nemesfém, illetve sóbánya. Ami az infrastruktúrát illeti, elvették az út- és vasúthálózat majdnem kétharmadát, nem beszélve az egyetlen magyar tengeri kikötőről, Fiuméről.
 
A Magyar Királyság lakossága 1910-ben 20,8 millió főt tett ki. A népek önrendelkezésének wilsoni elve nevében csatoltak el ennek a 63%-át, köztük 3,3 millió magyart. Igen. Az új határok megrajzolói még véletlenül se vették figyelembe az etnikai határokat, és könyörtelenül belevágtak a magyar nemzettestbe. Ősi színmagyar területek kerültek közvetlenül a határ túloldalára, olyan magyar városokkal, mint például Szabadka, Nagyvárad, vagy Kassa.  Igaz, a békeszerződés papíron biztosította a kisebbségek jogait az elszakított területeken is, azonban azokat rendre semmibe vették, olyannyira hogy éveken át ettől volt hangos a Népszövetség ülése. A hadügyi rendelkezések Magyarországot az önvédelemre képtelenné tették. A hadsereg létszámát 35 ezer főben maximalizálták, de megtiltották a sorozást, a légierő illetve tankok és komolyabb tűzerejű ágyúk tartását. Az alkalmazható fegyverek és lőszerek mennyiségét is pontosan meghatározták.  A szolgálati időt 12 évben határozták meg, tisztek esetében 20 évben. Ez azt jelentette, hogy az engedélyezett keretet is lehetetlenség volt feltölteni.
 
A formálódó Kis Antant tizenhatszoros katonai túlerőben volt, és a későbbiekben nem egyszer fordult elő, hogy háborúval fenyegették Magyarországot - először 1921-ben, amikor IV. Károly király próbálkozott a visszatéréssel, a budapesti követeik közölték, hogy a Habsburg restaurációt casus belli-nek tekintenék, és mozgósították is a hadseregeiket.
 
Az említett békepontok tükrében úgy hiszem világos, hogy Trianonnak a célja nem a béke volt, hanem Magyarország teljes és végleges tönkretétele. A Kárpát-medencét, mi több egész Közép-Európát felosztották egymással ellenséges kis, és közepes méretű államalakulatokra, amelyek a nagyhatalmi érdek játékszereivé váltak.
 
Négy évnyi szenvedés, és több mint tíz millió ember halála után a győzteseknek megadatott a lehetőség, hogy egy igazságos és tartós békerendszerrel Európa sorsát jobbra fordítsák. Ehelyett a legyőzötteket vérig alázták és életképtelen békeszerződéseket kényszerítettek rájuk. Ezzel pedig egy újabb világháború magvait vetették el. Mit is mondott Ferdinand Foch francia marsall Versailles-ban? „Ez nem békeszerződés, hanem fegyverszünet húsz évre!” Igaza lett.
 
 
Kurilla Benjámin
 Ph.D. hallgató, történész

Utoljára frissítve: 2015-06-09 14:31:46

További híreink
Húsvétkor az ünnepé a főszerep
Ünnepi nyitva tartás, menetrendek, parkolás Pécsett és országszerte
2024-03-27 21:56:19, Hírek, Környezetünk Bővebben
Csirkefej: utoljára ebben az évadban
A Pécsi Harmadik Színház 2022 decemberében bemutatott Csirkefej előadását a szakma, a kritikusok és a közönség kitüntető figyelme kísérte.
2024-03-25 16:59:38, Hírek, Környezetünk Bővebben
Kétszáz fotóművész képei láthatók Pécsen
A Magyar Fotóművészek Szövetsége szervezésében egy generációkat összefogó csoportos kiállítás látható Pécsen.
2024-03-24 17:36:35, Hírek, Környezetünk Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Egyöntetű szakmai állásfoglalást fogalmaztak meg a „gyógyszerész nélküli gyógyszertár” ellen a gyógyszerész ké...
Bővebben >>