A Barcs közelében lévő Ó-Dráva, leghosszabb holtága A Dráva bal partjának, s olyan fajoknak nyújt otthont, mint a cigányréce, a törpegém és a szivárványos ökle.

 Elégtelen vízellátása miatt, az elmúl évtizedben a holtág és környékének élővilágában, annak állapotában jelentős rosszabbodás tapasztalható. Ezen helyzet megállítása, a környezetben,  az Ó-Dráva élővilágában bekövetkezett negatív változások megállítására, már több évtizede munkálkodnak horvát és magyar szakemberek. A terepi munkák – több éves előkészítés után - idén ősszel megkezdődtek, amelynek eredményeként holtág átlagos vízszintje a jelenleginél  egy méterrel magasabb lesz.

Az Ó-Dráva mintegy 15 kilométer hosszan kanyarog a Dráva árterén a horvát-magyar határon. Mindkét partján erdősáv kíséri, egyes szakaszain széles vízfelület, máshol zegzugos, nádassal borított a vízfelület. A holtágban és a vízparton él a cigányréce és a törpegém, a vízparti ligeterdőkben a vitézkosbor és a kardos madársisak virágzik. A Dráva mélyülő medre miatt a holtágból a kelleténél gyorsabban távozik a víz, így hiába vannak csapadékos időszakok,  folyamatosan eliszaposodik a holtág medre.  Ennek következtében jelentősen romlottak az ott megtelepedett növények és állatok életkörülményei.

A természetvédelmi szakemberek arra jutottak,  az állapot felszámolására a legjobb megoldás a holtág vízmegtartásának megoldása. Az első horvát-magyar LIFE pályázat keretében a partnerek  már 2014 óta dolgoznak az ehhez szükséges a tervek elkészítésén és az engedélyek beszerzésén,ennek eredményeként kezdődhettek meg a tényleges munkák ez év őszén.

Az Ó-Drávát a Fekete-árok nevű elkeskenyedő patak köti össze a folyó főágával, ezen az árkon a projekt keretében egy fenékküszöböt hoznak létre, amelynek szerepe egyrészt az lesz, hogy kis mértékben emelje a holtág átlagos vízszintjét, és ezzel - vízhozamtól függően - akár fél millió köbméterrel is növelje a betározott víz mennyiségét. Másrészt, és ez talán még fontosabb, az aszályos időszakokban nagy mértékben  tudja majd lassítani  a holtág vízszintjének süllyedését. A vízpart kavicsos aljzatának köszönhetően ennek hatására a talajvízszint is megemelkedik mindkét oldalon, amelynek következtében várhatóan javul a vízparti növények gyökérzónájának vízellátása is.
A fenékküszöb kivitelezésének első lépéseként egy ideiglenes csatorna kerül kialakításra, amit a Fekete-árok medrének elzárása követ. Erre azért van szükség, hogy a műtárgy építéséhez a munkagödröt szárazzá tegyék. A munkagödörből a vizet, majd a híg iszapot kell eltávolítani, hogy megkezdődhessen a műtárgy alapozása. A terepi munka horvát és magyar oldalon egyaránt zajlik és várhatóan a téli hónapokban fejeződik be.

A holtág vízellátásának javítása a vízpartra járóknak is előnyére válik. Az Ó-Dráva népszerű horgászvíz, magyar és  horvát horgászok egyaránt kedvelik. A projekt keretében több új stég épült és sok leromlott állapotúakat pedig elbontják.

(fotó: Berende Alexandra)