Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre, JRC)  által készített jelentése szerint az EU-ban minden negyedik ember magányosnak érezte magát a koronavírus-világjárvány első hónapjaiban.

Az uniós jelentés a magánnyal és a társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos az Eurofound -  Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításért - alapítvány felmérése alapján nyert legújabb tudományos kutatás adatait  elemzi. A kapott adatok szerint a járvány első hónapjaiban mindegyik korcsoportban megkétszereződött azok száma, akik magányosnak érezték magukat. A 18–35 évesek körében – 2016-hoz képest – négyszeresére nőtt a magukat magányosnak érző fiatalok száma.

A koronavírus-világjárvány idején a magány jelenségéről szóló médiatudósítások is megkétszereződtek  unió-szerte, ugyanakkor tagállamonként jelentős eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása. A JRC jelentésében arra is kitér, milyen  intézkedéseket  vezetett be, milyen kezdeményezéseket indított útjára tíz uniós tagállam a lakói magányosságának mérséklése érdekében.

Magyarországon az EU-s átlagnál kisebb mértékben növekedett a magukat magányosnak érzők száma. Ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették, míg más országokban - például  Spanyolországban - inkább társadalmi problémaként kezelték, és számos helyi kezdeményezést indítottak az egyének megsegítésére.
 
Mint Dubravka Šuica, az Európai  Bizottság demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnöke  kiemelte, a koronavírus-világjárvány előtérbe állította a magány és a társadalmi elszigeteltség problémáját. Nem új érzések ezek, de az emberek korábban kevésbé voltak tisztában a jelentőségükkel. A jelentésbe foglaltak lehetővé teszik, a magányosság érzésének kiváltó okait, s ezek ismeretében a probléma  kezelését.

Mindehhez  Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos  a következőket  tette hozzá, a magányosság egyre nagyobb mértékben érinti fiatalokat, a probléma hatékony kezeléséhez, első lépésben  meg kell ismerni annak kiváltó okait. A Közös Kutatóközpontban dolgozó tudósok  éppen ezért számos felmérés segítségével keresik a választ a magányosság mibenlétével kapcsolatosan és arra, hogy a világjárvány  milyen hatást gyakorolt a társadalomra. A most elkészült  jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat  el mindezek megértéhez, az összefüggések feltárására annak érdekében, hogy megoldást találjanak a tudósok a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémájára.
 
A jelentés az Európai Parlament és az Európai Bizottság között megvalósuló szélesebb körű együttműködés első eredménye. A projekt keretében 2022-ben az egész EU-ra kiterjedően megkezdődik az adatokat gyűjtése, ezenfelül pedig internetes platform jön létre a magányosság  kialakulásának, okainak folyamatos és egész Európára kiterjedő  nyomon követésére.