Mindenkit megillet az egyetemes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.

Az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférés a II. világháború utáni Európa egyik legfontosabb vívmánya, amely valóra váltja azt az eszményt, hogy minden embert – gazdagot és szegényt egyaránt – megillet a minőségi orvosi ellátás anélkül, hogy betegsége anyagi csődbe vinné a családját. Jogos elégedettséggel tekinthetünk vissza az uniós polgárok egészségének védelme és várható élettartamának növelése terén földrészünkön megvalósult fejlődésre – hangsúlyozza Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos.

Kitért arra is, szívsebészként, széles körű tapasztalattal a háta mögött volt módja látni, milyen nagy a jelentősége az egyetemes egészségügyi ellátásnak, különösen a legelesettebbek körében. Szólt  arról is, hogy munkája során nagyon sok  nagy tudású, elhivatott egészségügyi szakemberrel, tudóssal, kutatóval és szociális munkással találkozott, akik azon dolgoznak, hogy az egyetemes egészségügyi ellátás mindennapi valóság legyen. Őt magát is  büszkeséggel tölti el, hogy része lehet ennek a közösségnek.

Az egészség kapcsán fontos megtanulnunk, hogy az egészségügyi válságok nem törődnek a határokkal. Ezért hozta létre az unió a közelmúltban az Európai Orvosi Hadtestet, ami segít az egészségügyi szakembereknek  abban, hogy részt tudjanak venni az Európán belül és kívül kialakuló vészhelyzetek – például járványok vagy fertőző betegségek – kezelésében. Az unió ugyanakkor a kutatás fellendítésére, illetve a főbb betegségek leküzdésére világszerte indított egészségügyi kezdeményezések legjelentősebb nemzetközi támogatója  is. A nemzetközi fejlesztési forrásokból például több mint 475 millió eurót fordított az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet célzó globális alap támogatására. Emellett évente mintegy 200 millió eurót különít el a humanitárius válsághelyzetek miatti halálozás, fogyatékosság és betegségek enyhítését szolgáló egészségügyi programokhoz kapcsolódó humanitárius segítségnyújtásra.

Mindemellett az EU-n belül is továbbra is jelentős különbségek vannak a várható élettartam és az egészségügyi kockázatoknak való kitettség terén. Bulgáriában, Magyarországon és Lettországban például az uniós átlagnál legalább kétszer nagyobb a krónikus betegségek miatti korai halálozás aránya. Ezen egyenlőtlenségek gyakran összefüggenek a társadalmi egyenlőtlenséggel, és részben abból adódnak, hogy a polgárok a költségek miatt nem egyformán férnek hozzá a jó minőségű ellátáshoz, illetve hogy az uniós országok között, illetve azokon belül is jelentős eltérések vannak az orvosi ellátásban, ezért kiemelt prioritásként kezeli  az Európai Bizottság a társadalmi szempontból méltányos és egyenlő Európa megvalósítását. A közelmúltban elfogadott szociális jogok európai pillére is azt a célt szolgálja, hogy az unión belül minden munkavállaló és egyéni vállalkozó számára biztosított legyen  a hozzáférés a szociális ellátáshoz. Ez fontos lépés azon vállalt cél megvalósításához, hogy az egészségügyi ellátást minden polgár számára elérhetővé tegyük – nem csak orvosi segítségnyújtás, de megelőző ellátás formájában is.

A nemzeti hatóságoknak kiemelten kell kezelniük azt a célkitűzést, hogy az EU minden egyes polgára hozzáférjen az egészségügyi ellátáshoz. A fentiekre tekintettel az európai referenciahálózatok további bővülésével egyre szorosabbá válik az egészségügyi rendszereink közötti együttműködés. Ezek a virtuális hálózatok megkönnyítik a ritka vagy alacsony előfordulási gyakoriságú komplex betegségekben szenvedők számára, hogy szakszerű ellátáshoz jussanak.

Miközben az egészségügyi ellátás egyetemességének felelőssége végső soron a tagállamoké, hiszen az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások megszervezése az ő hatáskörükbe tartozik, a Bizottság a jövőben is iránymutatásokkal segíti az uniós országok közötti egészségügyi különbségek áthidalását. Összefogással minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a mindenki számára elérhető egyetemes egészségügyi ellátás megvalósulásáért az EU-ban és világszerte egyaránt.