A meteorológia térhódítása előtt nem volt más eszközük őseinknek, mint a saját megfigyeléseik.

A meteorológia térhódítása előtt nem volt más eszközük őseinknek, mint a saját megfigyeléseik. Gondosan feljegyezték nap-nap után az időjárással kapcsolatos tapasztalataikat és próbáltak következtetni belőle, hogy milyen idő lesz a következő hetekben vagy akár az egész évben. Január népi elnevezése  Boldogasszony hava, amelynek ősi megfelelője Fergeteg hava.

Január 6. Vízkereszt, Boldizsár napja: ha ekkor havazik, hamar megjön a tavasz. Fordított logika mentén, ha „csurog az eresz”, akkor bizony jó hosszú telünk lesz. Amennyiben  Vízkereszt napján fújt a szél, mert ebben az esetben jó termés ígérkezett.

Január 13.  mindenütt a leghidegebb nap a hagyomány szerint, az abszolút rekorder Baja, ahol 1942.január 24-én -34 fokot mértek.

Január 18-án,  ha fagy, 40 napig el nem hagy! A feljegyzések szerint, ha cudar is az idő 18-án, néhány nap után alább hagy a fagy szorítása.

Január 21. Ágnes napján, ha derült az idő, jó termésben reménykedhetnek a gazdák.

Január 22-én ha csepeg-csorog az eresz, kevés lesz a bor. Páli fordulat következik ekkor, ugyanis  a megfigyelések szerint ezen a napon radikális változások figyelhetők meg időjárásban, például nagyon nem jó jel, ha a mackó előjön a napsütésben a barlangjából, ugyanis ez esetben még 40 napnyi hideg időre számíthatunk.