Modernizmus Magyarországon 1900–1930 címmel a magyar festészet egyik jelentős korszakát bemutató tárlat nyílik a Varsói Királyi Vár Múzeumában.

A nagyszabású kiállítás  a Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet, a Varsói Magyar Kulturális Intézet, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria együttműködésével, a Varsói Királyi Vár Múzeum közreműködésével valósul meg a Lengyelországban zajló Magyar Kulturális Évad másfél éves programsorozatának zárásaként.

A tárlat a lengyel közönség a magyar kultúra egyik virágkorát idézi meg, ami elsősorban a Nyolcak alkotásaira épül, amelyek a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa eseménysorában is helyet kapott.  A Baranya székhelyén megrendezett tárlatot  követően az alkotások vándorútra indulta,  megtekinthette  a nagyközönség  azokat Budapesten a Szépművészeti Múzeumban, Bécsben a Kunstforumban, majd 2014-ben Párizsban, a Musée d’Orsayban.

A magyar modernizmus mesterműveit felvonultató több mint száz műalkotást - amelyek döntően a Janus Pannonius Múzeumból és a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galériából származnak, de vannak közöttük amelyek a kaposvári Rippl-Rónai, a tatai Kuny Domonkos, a székesfehérvári Szent István Király és a szentendrei Ferenczy Múzeum tulajdonát képezik – a lengyel e korszak iránt érdeklődők is megcsodálhatják.

A varsói kiállítás témája azonban túlmutat a Nyolcak munkásságán, felöleli az Aktivisták, és a Ma folyóirat körének művészeit is, akikhez a Nyolcak több alkotója ténylegesen kapcsolódott. Szintén részei a tárlatnak Uitz Béla, Kmetty János, Nemes Lampérth József, Bortnyik Sándor, Bernáth Aurél, Schadl János, Mattis Teutsch János, illetve a kubista képalkotás különleges változatát képein létrehozó Dénes Valéria, Galimberti Sándor, Szobotka Imre munkái. A Nyolcak és a Ma kör alkotóinak I. világháború utáni története változatosan alakult: az avantgardizmus főként az emigrációban, Tihanyi Lajos, Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Nemes-Lampért József, Moholy Nagy László vagy Uitz Béla munkásságában élt tovább.

A modern magyar művészet Párizs nélkül a húszas-harmincas években elárvult lett, a neoklasszicista, poszt-expresszionista vagy éppen lírai-festői irányzatok erősödtek fel. A bécsi, párizsi, berlini emigráció után a húszas évek közepén többen hazatértek, mint Kernstok Károly, Berény Róbert, Kassák Lajos és Bortnyik Sándor. A húszas évek végére az „izmusok” örökségeként a művészek jó része egy mértéktartóbb, a korábbi hazai és nemzetközi tradíciókra jobban építő szintézist hajtott végre Magyarországon.

A kiállítás 2018. január 7-ig tekinthető meg.