Szombatról vasárnapra virradóra  "visszakapjuk" a tavasszal elvett egy órát, tovább aludhatunk.

Egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március és szeptember - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali fénnyel, annál kevesebb  mesterséges fényt használnak az egyes háztartásokban és ezzel akár több milliárd forintot is meg lehet takarítani.

A nyári és téli időszámítás, valamint az óraállítás ötlete többször felmerült a 18. század óta, ám csak a 20. században kezdték rendszeresen alkalmazni Európában és Észak-Amerikában, azonban több olyan ország is van, ahol soha nem vezették be.

Mára sok ellenzője lett az évenkénti kétszeri óraállításnak, akik azzal érvelnek, hogy ma már annyi elektromos áramot fogyasztanak az egyes háztartásokban, hogy teljesen felesleges a téli és a nyári időszámítás alkalmazása. E mellett káros hatással van az egészségre is és az elérhető energia-megtakarítás  sem olyan jelentős, mint korábban volt. Az Európai Parlament döntése alapján 2021-től meg is szűnhet.

A téli időszámítás 2020. március 29., vasárnap hajnalig tart.