Az ország egyetlen fesztiválján, az Ördögkatlanon - ahol a résztvevők büszkék arra, hogy „nem normálisak – csaknem negyvenezren vettek részt.
A Törőcsik Maritól kapott jelzőt büszkén viselték öt napon át a Katlanozók. A négy kis baranyai falu, Nagyharsány, Kisharsány, Palkonya, és az újonnan csatlakozott Beremend gyönyörű környezetében komoly- és könnyűzenei, jazz, világ- és népzenei koncertek, színházi előadások, filmek, irodalmi estek, kiállítások, családi programok, táncházak, workshopok és óriási bulik várták a katlanozókat, de fürdőzés, túrák, nyugalom, friss levegő, finomságok és jó borok is színesítették a tartalmas időtöltést.
Nincs még egy olyan fesztivál, amit a több száz fesztiválozó nyit és egy focipályányi embertömeg zár.
Az Ördögkatlan ilyen. Mindig más, mindig ugyanaz. Minden nap más meglepetéssel szolgál. Beülünk a háromszázadik Mulatságra, és utána egy mulatságon veszünk részt. Eltűnik, majd átalakul egy vasútállomás, Törőcsik Mari láthatatlanul megnyit egy kiállítást, ahol Szigorúan ellenőrzött vonatok érkeznek és pecsételés folyik. Faluturisták, önjelölt idegenvezetők, mindent megélő és tudó öregasszonyok, tudósok és szabad szájú biztonsági emberek veszik birtokukba Nagyharsányt átgázolva a történelmen, újraírva a legendákat. A Megbékélés Kápolnája előtt, Beremenden több mint háromezren ülünk a szalmabálákon és utazunk Mozart Requiemjével, miközben nézünk fel a csillagos égboltra. Az esélytelenek nyugalmával állunk sorba az esti színházi előadásra belépésre feljogosító sorszámra. A kabócákkal együtt hallgatjuk Harcsa Veronika egyedi szólamait jóféle Ördög-bort kortyolgatva a festői szépségű Vylyan teraszon. Megmásszuk a környék szimbólumát, a Szársomlyót, miközben ismerkedünk a környék flórájával és faunájával. Egy őrült francia zenekar fellép egy strand közepén, csak hogy aznap este az árokparton egy még őrültebb angol banda kontrázzon rá. Hajnalig ropjuk, vagy épp szundítunk egyet a fűben. Ezerszínű fesztivál, több száz programmal, öt napig megállás nélkül. A kényelmesebb (és értelmesebb) Katlanozók sátortábortáborokba gyűlve, a kalandvágyók naponkénti buszozással készülnek az új élményekre, ahol az indulások és az útvonalak is csak tájékoztató jellegűek.
A napok múlását az esti koncertek mutatják. A Quimby évek óta kötelező nyitányként, a Kiscsillag kötelező zárásként keretet ad az Ördögkatlannak. És a kettő között – a szervezők, Bérczes László és Kiss Mónika elmondása szerint – a saját kedvenceik, akik a jelek szerint mások kedvencei is. Több ezer másik emberé. Sorakoznak a ma legnagyobb előadói: Péterfy Bori, Szabó Balázs Bandája, a tízéves Punnany Massif, A Köztársaság Bandája, 30y. De a fesztivál sztárjai nem ők: Wombo Orchestra, King Automatic és Urban Voodoo Machine. Mind a három nevet érdemes megjegyezni és várni, hogy újraértelmezzék a zenéket és a hangulatot. A Wombo-t a Katlant tavaly (is) megjáróknak már nem kellett bemutatni, minden lehetséges és lehetetlen helyszínen és színpadon feltűntek az öt nap alatt, terjesztve a Wombo lázt. A King Automatic és az Urban Voodoo Machine pedig annyira jól érezték magukat, hogy a fesztivál lezárása után, már az ördögi falvakat maguk mögött hagyva, Pécsett lépjenek fel, még egyszer felidézve a legbarátságosabb fesztivál legjobb pillanatait. Jövőre pedig lehet újra tervezni, élményt és energiát szervezni. Ördögi hely. ( Major Zoltán)
