Megalakulásának hetvenedik évfordulóját ünnepli ebben az esztendőben a Közlekedéstudományi Egyesület, jubileumi elnökségi ülésen díjakat és elismeréseket adtak át.
Az 1949-ben alapított Közlekedéstudományi Egyesület önkéntességen alapuló tudományos egyesület, ami országos társadalmi szervezetként működik. Tagjai sorában egyaránt megtalálhatók magánemberek, szervezetek, mindazok, akiket érdekel a közlekedés, a közlekedésépítés és az ezekhez kapcsolódó tudományok. Fórumain bárki részt vehet, szakmai véleményét elmondhatja, szakmai vitát folytathat. Jelenleg közel 100 hazai jogi és pártoló - gazdálkodó szervezet, vállalkozó - és mintegy 4000 egyéni tagja van.
A hetven évvel ezelőtt alakult szervezet a Budapesti Műszaki Egyetem Dísztermében tartotta ünnepi elnökségi ülését, amelyen a résztvevők felidézték az eltelt évtizedek jelentősebb eseményeit, valamint díjakat és elismeréseket is átadtak.
Az egyesület két pécsi tagját, Albert Ferencet és Kemenes Lászlót, akik fél évszázaddal ezelőtt léptek be a szervezetbe, kimagasló tudományos és társadalmi munkájuk elismeréseként örökös taggá választották meg. Az erről szóló oklevelet a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke, Fónagy János adta át.
- Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Közlekedéstudományi Egyesület örökös tagjának választott meg – mondja Kemenes László. – Az eltelt fél évszázad alatt a munkám mellett szakmai előadásokat tartottam, cikkeket, tanulmányokat írtam. Egy évtizeden át a Városi Közlekedés című szakfolyóiratot tudósítottam a Pécsen és Baranyában zajló közlekedéshez kapcsolódó eseményekről, s mintegy 20 évig a Baranya Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács szakbizottságának titkára is voltam.
Kemenes László harminckét évig a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságon dolgozott, mint forgalom-technikus az országos közutak forgalom szabályozásával foglalkozott. Később a városházára került, mint közlekedési referens, ebből a beosztásból ment nyugdíjba.
Albert Ferenc, sajnos betegsége miatt nem vehetett részt az ünnepi eseményen. Ő több évtizedekig a Pannon Volán jogelőd cégeinél dolgozott, s ahonnan mint személyszállítási igazgató vonult nyugdíjba 2005-ben.
- Jóleső érzés, hogy az egyesület az évtizedeken át végzett tevékenységemet az örökös tagsággal ismerte el – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. – Annak idején, amikor Pécsett a közlekedési decentrumok - a helyi járatú autóbusz pályaudvarok – létrejöttek, azok helyének kijelölésében, tervezésében az egyesület szakbizottságai jelentős szerepet játszottak. E mellett számos lakossági fórumot is szerveztünk a helyi közlekedésben bekövetkező változásokkal kapcsolatosan, ezekben magam is aktív szerepet vállaltam.