Folyamatosan bővül a magyarországi német tanösvények hálózata, augusztus 18-án átadták a legújabb – immár ötödik – tematikus útvonalat.

Az interaktív elemekkel, különféle installációkkal és vezetőfüzettel tarkított mecseknádasdi ösvény a településen élőkre jellemző „néplelket” mutatja be, a közös érzéseket, hangulatokat, rokon- és ellenszenveket, szokásokat.

Ugrás volt az ismeretlenbe, amikor a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2015-ben felkért két települési német önkormányzatot – a somberekit és a pilisszentivánit –, hogy azok egy próbaprojekt keretében készítsék el a maguk német nemzetiségi tanösvényét. Az elsőként kialakított kettő felülmúlta az előzetes elképzeléseket, a helyi intézmények és civil szervezetek társadalmi munkájának eredményeként különleges, a községek németségére jellemző értékeket sikerült felkutatni.

A kezdeményezés működőképességét igazolta az idő, hiszen a mindössze néhány száz méteres ösvények látogatottsága az elejétől fogva folyamatosan nő. Az országos német önkormányzat így továbbvitte a projektet, ez év tavaszán elkészült a tarjáni, röviddel azután a fekedi, s augusztus 18-án pedig az első vezetést tartották a mecseknádasdi tanösvényen. Az átadó ünnepség egyben egy háromnapos jubileumi ünnepségsorozat része is volt, ugyanis pontosan 300 éve annak, hogy a helyiek németországi Frammersbach községből származó ősei e baranyai faluban leltek új hazára.

A tanösvény létrehozásában sokan kivették a részüket - a helyi nyugdíjasok, táncosok, borászok, zenészek, önkéntes tűzoltók, iskolások, óvodások, vállalkozók, magánemberek - , valamint Frey Mária szakértő. A munkálatokat a német önkormányzat irányította.. A költségek jelentős részét az a 6000 eurós támogatás fedezte, amelyet a Német Szövetségi Belügyminisztérium az országos német önkormányzaton keresztül különített el e célra, amit mecseknádasdiak jelentős önrésszel egészítették ki.

– Településünk vezetésének egyik legfontosabb célja az, hogy a helyben élő németség beolvadását többféle eszköz segítségével lassítsa – hangsúlyozta az ünnepségen Wekler Ferenc polgármester.

A köszöntőt követően hétállomásos időutazásra invitálták a vendégeket. Három nemzedék tagjai voltak a tanösvény alkalmi idegenvezetői. Útközben Christian Holzemer, a németországi testvértelepülés, Frammersbach elöljárója szólt az egybegyűltekhez. Egyebek mellett arról beszélt, hogy  közös gyökereire is emlékeznek a tanösvény átadásával egy időben. Kitért arra is,  jónak . tartja, hogy a  mecseknádasdiak foglalkoznak azzal a kérdéssel, honnan érkeztek, és az is jó, hogy beszélgetnek arról, hogy a múltban mi minden kötötte össze a két települést. Szólt arról is, hogy hoztak meglepetésként  egy tölgyfacsemetét, hogy együtt ültessék el, s emlékeztessen arra, bár mindig új gyökereket kell eresztenünk, de sosem szabad elfelejtenünk a régieket.  

Áldás, avagy az isteni gondviselés ajándéka; alázat, avagy az Istenbe vetett hit és vallásosság; tehetség, amit a születésünk óta magunkban hordozunk; kitartás, amire a család nevelt bennünket; hozzáállás, ahogyan a dolgunkat végezzük; érték, amit az életben fontosnak tartunk; és hála, az, hogy semmit nem veszünk természetesnek: az ösvényt végigjárva a nádasdi néplélek e hét kulcsfogalmával ismerkedhetik meg a tanösvényt végigjárók, mégpedig a legkülönbözőbb témákkal kapcsolatban.

Megtudhatják többek között, hogy voltak idők, amikor a faluban egyszerre 41 kőfaragó dolgozott; vagy hogy az egykori javasasszony milyen gyógymódokat alkalmazott bizonyos súlyos gyermekbetegségek ellen. „Ma már hálát adtál?” – az egyik állomáson például ezt a kérdést szegezik a látogatónak, gondolkodásra késztetve őt arról, hogy a nádasdiak hálával teli, istenfélő beállítottsága vajon milyen hatással lehetett az egyénre és a közösségre.

A sor itt nem fejeződik be, már készül a következő három német nemzetiségi tanösvény, mégpedig Bátaszéken, Bándon és Csolnokon.
(fotó: Glasz György )