Jövő év februárjában egynapos rendtörténeti tudományos konferenciával zárul a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a  csaknem négy hónapon át  a Modern Magyar Képtárban látható a Pálosaink, a fehér barátok  című kiállítás.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Pálos Rend közös rendezésében, Pécs városának támogatásával a pálosok 80 évvel ezelőtti visszatelepüléséhez és a rend 25 évvel ezelőtti újraindulásához kapcsolódóan Pálosaink, a fehér barátok címmel nagyszabású rendtörténeti, művelődéstörténeti, kultúrtörténeti, multimédiás, időszaki kiállítás nyílik  október 17-én a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában.  A csaknem négy hónapig, 2015. február 8-ig  látható tárlat  jüvá év februárjában egynapos rendtörténeti tudományos konferenciával zárul a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

A kreatív megoldásokat is alkalmazó látványos összeállítás a pálosok – a közoktatásból és a közgondolkodásból mára szinte teljesen kihullott – történetének néhány elemét szeretné felmutatni a látogatók széles rétegének, felhasználva az elmúlt néhány évtized régészeti, irodalomtörténeti, történelmi kutatásainak eredményeit is. A pálosok tulajdonában lévő tárgyak és dokumentumok mellett számos, közgyűjteményben őrzött  a renddel kapcsolatos eredeti dokumentum is látható lesz. Érkeznek tárgyak  az OSZK, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia és más intézmények gyűjteményéből, illetve több magyar vonatkozású festmény és egyéb érdekesség is a Pálos-rend jelenlegi központjából, Częstochowából. Látható lesz a nagyvázsonyi pálos kolostorban a XV. század végén keletkezett Festetics-kódex, melyet pálos szerzetesek készítettek Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának, és a napjaink pálos pasztorációjának a szolgálatába állított, zarándokutak sokaságát megjárt motorkerékpár csak két példa a kiállított tárgyak és dokumentumok sokszínűségére.

A kiállítás nem az események időrendjét követi, hanem nagy témákat állít a középpontba. Többek között  bemutatja a tatárjárás után létrejött, Esztergomi Boldog Özséb által megszervezett, és ma is létező egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendnek a magyarság kultúráját, szellemi, lelki életét meghatározó tevékenységét. A rend szellemiségét máig átható remeteség kapcsán Remete Szent Pálnak, a „névadónak” alakját, a pálos rend egykori központjának Budaszentlőrincnek, Hunyadi Mátyás „zarándokhelyének” bemutatásán keresztül jelenítik meg, amelynek romjai mai Budakeszi úton láthatók Budapesten. A néhány töredék mellett, amely az egykori kolostorból fennmaradt, és melyeket ma a Budapesti Történeti Múzeumban őriznek, a tárlat megidézi a kultuszt is, amely Remete Szent Pál egykor – Nagy Lajos királynak köszönhetően – itt őrzött test- és fejereklyéje nyomán kialakult.

A XVIII. század második felének „virágzó korszaka” is megjelenik a kiállításban, amikor a rend, szellemisége és iskolái révén, valamint Ányos Pál, Kreskay Imre, Virág Benedek és Verseghy Ferenc pálos költők és más szerzetesei által kivette a részét a szellemi felpezsdülésből.
A tárlat kiemeli a pálos rend középkori és kora újkori kisugárzásának legfontosabb és máig ható eredményét, a lengyel és a horvát megtelepedést is. Az 1786-os feloszlatás után – mely 312 pálos szerzetest érintett – a rendi hagyomány folyamatos fenntartásában a lengyelek fontos szerepet játszottak. A szóbeli áthagyományozás nemzedékről nemzedékre szálló, a szerzetesi közösségekben kulcsfontosságú folyamatának lehetősége is megszakadt Magyarországon, amikor a XIX. század közepén elhunyt az utolsó magyar pálos.

A magyar tartomány 80 évvel ezelőtti újraindulásban, 1934-ben ezért is játszottak fontos szerepet a lengyel pálosok. Horvát területeken a pálosok szintén megtelepedtek a középkorban, s nemcsak részei mind a mai napig a horvát nemzeti identitásnak, hanem fontos kötelékei a több évszázados magyar–horvát együttélésnek. Kiemelt jelentőséget kapnak a tárlatban a pálos rend pécsi vonatkozásai.

Fontos szerepet játszik az összeállításban a Budapesten, a Gellérthegy oldalában működő Sziklatemplom története is. Megemlékezünk azokról a pálos atyákról is, akiket a kommunista hatalom hurcolt meg, köztük az 1951-ben kivégzett Vezér Ferencről, akit exhumálását követően 2012-ben magas állami méltóságok részvételével temettek el méltó módon a rend alföldi kolostorában, Pálosszentkúton.
A kiállítás kapcsolódik a Ferenc pápa által meghirdetett, a keresztény szerzetességet középpontba állító megszentelt élet évéhez, amely ez év novemberében veszi kezdetét.

A szervezők különböző kísérőprogramokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják az érdeklődőket. Tárlatvezetések lesznek a kiállítás létrehozóival és meghívott vendégekkel. Zenés-irodalmi sétán vehetnek részt a látogatók a kiállítás terében, valamint régész, irodalomtörténész, történész ismeretterjesztő előadását hallgathatják meg a pálosokról.

A tárlat  október 18-tól 2015. február 8-ig keddtől vasárnapig 10-18 óra között látogatható.