Az Európai Bizottság elemezte az új Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség teljes körű működése érdekében tett előrelépéseket és  meghatározta  a még elvégzendő feladatokat.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség  megalakulása óta eltelt három hónapban  olyan fontos célokat sikerült megvalósítani, mint létrejött a gyorsreagálású határőrség,   és annak eszközháttere, megkezdték  tevékenységüket a visszatérési intervenciós csapatok újabb egységei.  Ezek az eszközök a külső határ ellenőrzésének megerősítését  szolgálják,  hatáskörük elsődlegesen a tagállamok támogatására vehetők igénybe. Eddig több mint  1550 tisztviselő érkezett ezzel a céllal a tagállamok külső határára, segítve a több mint 100.000 határőrt a schengeni határ védelmében.

Míg ez az uniós tagállamok erőforrásainak eddigi legjelentősebb összevonását jelenti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség folyamatban lévő műveleteihez továbbra sem áll rendelkezésre elegendő emberi erőforrás. E probléma megfelelő kezelése a tagállamok feladata, amelyek  képviseltetik magukat az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség igazgatótanácsában.

Mint Frans Timmermans első alelnök elmondta, az Európai Határ- és Parti Őrség rekordidő alatt történő felállítása óta  eltelt három hónapban az érdekelt felek minden erejükkel azon dolgoztak, hogy az szükség esetén bármikor és bárhol, haladéktalanul beavatkozhasson az unió külső határain. Kitért arra is, hogy további konkrét lépésekre tesznek javaslatot, hogy felgyorsíthassák ezt a munkát, ehhez azonban szükség  van arra, hogy a  tagállamok a szükséges számú képzett szakembert  és a szükséges eszközöket  előteremtse, mert csak így  tud teljes körűen működni.

Mindehhez Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket tette hozzá, csupán három hónap leforgása alatt rendkívüli előrelépések történtek az Európai Határ- és Parti Őrség tevékenységének kiépítése terén. Létrejött a gyorsreagálású határőrség és a hozzá szükséges eszközrendszer, ami lehetővé teszi, hogy a szükséghelyzettel szembesülő tagállamok támogatása során elkerülhető legyen a létszám- és eszközhiány. Szólt arról is, emellett a visszatérési intervenciós csapatok új állományai pedig támogatást nyújtanak majd azokhoz a tagállami intézkedésekhez, amelyek révén fokozható az irreguláris migránsok visszatérése, ami az európai migrációs stratégia egyik alapeleme.

Jean-Claude Juncker  2015. szeptember 9-i, az unió helyzetét értékelő beszédében jelentette be az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását, ami az európai migrációs stratégia keretében előirányzott, az uniós külső határok igazgatásának és biztonságának megerősítését, valamint a tagállamok által telepített nemzeti határőrök támogatását célzó intézkedések egyikeként, ugyanis a belső határok nélküli schengeni térség csak a külső határok hatékony biztosítása és védelme esetén tartható.

Az Európai Bizottság 2015. december 15-én jogalkotási javaslatot terjesztett elő az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására a Frontex meglévő struktúráira alapozva, a migráció és a belső biztonság terén az unió előtt álló új kihívások és politikai fejlemények kezelése érdekében. Az Európai Határ- és Partvédelmi Őrségről szóló rendeletet az Európai Parlament és a Tanács rekordidő – mindössze kilenc hónap – alatt jóváhagyta.

Az unió külső határai megerősítésének kulcsfontosságú elemét jelentő Európai Határ- és Parti Őrség 2016. október 6-án kezdte meg működését. Teljes körű működése esetén lehetővé kell tennie a schengeni elvekhez való visszatérést, azaz a belső határok nélküli szabad utazást.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség  uniós támogatása a 2016. évi 250 millió euróról 2020-ra fokozatosan 320 millió euróra nő, személyzetének száma pedig a 2016-os 400-ról 2020-ra ezerre nő.