. Ma József napja van.
Százötven éves a pécsi zsinagóga
2019-07-22 22:40:09
Százötven éves a pécsi zsinagóga

Százötven éves a pécsi zsinagóga

A pécsi zsinagógát 150 éve szentelték fel.

Zsúfolásig megtelt e jeles ünnep alkalmából a pécsi zsinagóga, a pécsiek mellett az ország számos pontjáról is érkezett vendégek töltötték meg padjait.

Hazánk még megmaradt zsinagógáinak jelentős része már nem számít a „gyülekezés házának”, a legtöbb településen más funkciót kaptak, sok helyen a művészetek háza lett, máshol könyvtárat alakítottak ki  benne. A pécsi egyike azoknak, ami eredeti rendeltetés szerint működik. A pécsi a Dunántúl legnagyobb zsinagógája, főhomlokzata három részre tagolódik, közepén bibliai idézet olvasható héber nyelven: „Az imádság háza minden nép számára.” Ennek értelmében az istentiszteleteket bármely vallás hívei látogathatják. A homlokzaton legfelül az úgynevezett „mózesi kőtáblák” állnak a tízparancsolat számjegyeivel. A templom főhomlokzatának igen meghatározó elemei a nagy méretű, díszes ablakok. A zsinagóga belsőtere az eredeti állapotát őrzi és a felújítások során törekednek is e műemléki értékek védelmére. Orgonája ipartörténeti érték. Építésével Angster Józsefet, az akkor megalakult orgonagyár vezetőjét bízták meg, ez volt a gyár első orgonája.

Az írásos emlékek arról tanúskodnak, hogy már a török hódoltságot megelőző időkben is éltek zsidók Pécsett. Az oszmánok kiűzése után csak hosszú idő után és nehéz küzdelmek árán tudtak ismét letelepedni, ugyanis Pécs nagyrészt német ajkú  polgárai 1692-ben esküt tettek arra, csak katolikus vallású embereket engednek a városba. Ennek ellenére a zsidóság száma nőtt, kultúrájuk terjedt. Így 1827-ben temetőt vettek, 1843-ban imaházat rendeztek be a Zrínyi utca 10. szám alatti Engel ház egyik szobájában. Még ugyanebben az évben a Citrom utcában megépítették az első zsinagógát.

A 19. század második felében gyors fejlődésnek indult a hitközség, ekkor született meg a döntés egy újabb, nagyobb zsinagóga felépítéséről. Az épület terveit  Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót készítették,  Jánosi Engel Adolf, a hitközség akkori elnöke pedig jelentős összeggel járult hozzá annak felépítéséhez. A zsinagóga 1868 és 1869 között épült,  1869. július 22-én avatta fel Lőw Lipót szegedi, Hirschfeld J. H. augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbi. Ezer férőhelyével  szinte kicsinek bizonyult, ugyanis akkoriban  3500-4000 főt számlált a hitközség.

Pécs fejlődésében,  gazdasági - bőrgyár, sörgyár, a faipar és több bank felfuttatásában -  és kulturális életében jelentős szerepet töltöttek be a város zsidó származású polgárai. Életük tragikus fordulatot vett  1944-ben, egyes feljegyzések szerint 90 százalékuk a holokauszt során vesztette életét.  A megfogyatkozott zsidó közösség már nem tudta a templomot fenntartani. Az első jelentős felújításra, az épület külső homlokzatának renoválására  1980–83 között kerülhetett sor, azonban annak során  az épület teteje elcsúszott és elkezdett megnyílni. Így szükségszerűvé vált egy újbóli rekonstrukció. Az épület külseje  2004-ben, míg a belső terek uniós támogatás felhasználásával 2014-ben újultak meg. Ekkor hozták benne létre a baranyai zsidóság életét bemutató kiállítást is a női karzaton.

Az ünnepségen a megjelenteket köszöntötte Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének alelnöke. Ünnepi beszédet mondott Schönberger András pécsi főrabbi és Róna Tamás főrabbi, a Mazsihisz Rabbi-testületének elnöke. Az esemény alkalmából Szemelvények a pécsi zsidóság történetéből címmel megtartott tudományos ülésen számos érdekes előadás hangzott el, felszólalt Heisler András, a Mazsihisz elnöke is. A megemlékezésen közreműködött Nógrádi Gergely főkántor, valamint  Gáti Oszkár színművész egy hosszabb részletet olvasott fel Lőw Lipót 19. századi rabbi eredeti beszédéből, ami 1869-ben hangzott el a pécsi zsinagóga ünnepélyes felavatásán.

Utoljára frissítve: 2019-07-22 22:41:01

További híreink
Világszenzáció: Karikó Katalin után egy nappal újabb magyar tudós kapott Nobel-díjat
Kutatótársával, az amerikai Drew Weissmannel megosztva Karikó Katalinnak ítélte a Svéd Királyi Akadémia a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat a mRNS-alapú orvo...
2023-10-03 17:21:29, Hírek, KÖZ-TÉR Bővebben
A tangó tüzében izzik ismét Pécs
Ismét várja az érdeklődőket a Pécsi Nemzetközi Tangó Ünnep, immár harmadszor.
2023-09-29 02:19:13, Hírek, KÖZ-TÉR Bővebben
Középpontban a fenntarthatóság és ellenállóképesség
A fenntarthatóság és az ellenállóképesség állt a középpontjában idén az immár tizenötödik alkalommal megrendezett Pécsi Pénzügyi Napoknak.
2023-06-06 21:59:53, Hírek, KÖZ-TÉR Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és hat konzorciumi partnere (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi K...
Bővebben >>