Napjainkban a legtöbb fejlett országban minden nyolcadik nő nagy valószínűséggel megbetegszik emlőrákban az élete során.

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, amely a korai felismerés, a hatékonyabb kezelések és a magasabb színvonalú palliatív ellátás támogatásának ösztönzésére irányul. Az egyik ígéretes lehetőség, amellyel több uniós finanszírozású projekt is foglalkozik, a személyre szabott orvoslás – a kezelés hozzáigazítása a beteg egyéni körülményeihez és állapotához.

Mint Fatima Cardoso, a lisszaboni Champalimaud Klinikai Központ tudományos igazgatója elmondta, a TRANSBIG uniós projekt „transzlációs” kutatás keretében szorosabbra fűzi a kapcsolatot a laboratóriumi munka és a kezelés között. A projekt révén elmélyültek az emlőrákkutatás területén dolgozó vezető európai kutatók közötti kapcsolatok, így ma már kevésbé szétaprózott a transzlációs emlőrákkutatás. Kitért arra is, ennek a projektnek köszönhető az is, hogy sikeresen elindult az elmúlt évtized egyik leginnovatívabbnak tekintett európai klinikai emlőrák-vizsgálata.

A MINDACT néven ismert vizsgálat eredményei 2015-ben állnak majd rendelkezésre. A vizsgálat azt kutatja, hogy a génállomány elemzése révén az orvosok jobban meg tudják-e ítélni, hogy a beteg elkerülheti-e a kemoterápiát a mellrákműtét után.
A klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a kemoterápia – noha hatásos – áttétekhez is vezethet, károsíthatja a szívet, korai menopauzát okozhat és ronthatja a kognitív funkciókat. A korai stádiumban lévő emlőrákban szenvedő betegek jelentős részét vélhetően túlkezelik, mondta Cardoso. A MINDACT projekt eredményeként a betegek 10–20 százaléka elkerülheti a kemoterápiát.

Kilenc  országban több mint hatezerhatszáz nő vett részt az Európai Rákkutató és Terápiás Társaság (EORTC) által irányított és a TRANSBIG projektet koordináló Breast International Group (BIG) szervezettel együttműködésben kidolgozott MINDACT vizsgálatban.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős európai biztos szerint a nők százezreinek jelenthet segítséget, hogy a kutatások áttörő eredményei az emlőrák elleni életmentő kezelések formájában öltenek alakot. Éppen ezért a rákkutatás prioritást élvez az uniós kutatásfinanszírozáson belül. 

Szólt arról is, az  unió 2007 és 2013 között mintegy 1,4 milliárd eurót fordított a transzlációs rákkutatásra. Ez a prioritás a Horizont 2020 keretprogram részeként is megmarad, ami felgyorsítja az alapismereteknek a korai diagnosztika, valamint a megelőzési és terápiás stratégiák terén való hasznosítását.

A további uniós emlőrák-kutatási projektek között található az EPIC, amely azt vizsgálta, hogy az étrend módosításával miként előzhető meg potenciálisan az emlőrák. A CareMore és a CTCTRAP projekt a beteg vére által szállított ráksejteket és DNS-t vizsgálja, amelyek elősegíthetik a rákbeteg nőkben áttétként kialakuló emlőrák korai diagnosztizálását és kezelését. Mindeközben az ASSURE projekt azt vizsgálja, hogy miként lehet az egyedi igényekhez igazítani az emlőrákszűrést, továbbá alternatívákat keres a mammográfiára, amely a tömör mellszövettel rendelkező nők esetében alkalmatlan a rák felismerésére.

Egy másik projekt, a RATHER új kezeléseket és személyre szabott diagnosztikai technikákat dolgoz ki a tripla negatív emlőrákban és az invazív lobuláris emlőrákban szenvedő nők számára. Ezek nehezen kezelhető rákos megbetegedések, amelyekre jelenleg nem áll rendelkezésre célzott terápia. Végezetül a MERIT projekt egy, a tripla negatív emlőrák kezelésére szolgáló, minden egyes beteg esetében egyedi, személyre szabott RNS-oltást alkalmazó módszert fejleszt.

Továbbra is az emlőrák a második leggyakoribb rákos megbetegedés a világon, amely minden más típusú rákbetegségnél több nő halálát okozza. 2012-ben kiugróan sok, 364.449 nőnél diagnosztizálták a betegséget az EU-ban. Az EU a 2007 és 2013 közötti időszakban 160 millió eurót fordított a mellrákkutatásra, és ez a támogatás folytatódik tovább a Horizont 2020, a 2014–2020 közötti időszakra szóló új kutatási és innovációs keretprogram keretében.

Az Európai Unió  január 1-jén indította útjára a „Horizont 2020” elnevezésű új kutatás- és innováció-finanszírozási keretprogramot. A következő hét évben közel 80 milliárd euró értékű beruházásra kerül sor kutatási és innovációs projektek terén Európa gazdasági versenyképességének támogatása és az emberi tudás határainak kiterjesztése érdekében. Az unió kutatási költségvetése elsősorban arra összpontosít, hogy javítsa a mindennapi élet minőségét olyan területeken, mint az egészség, a környezet, a közlekedés, az élelmiszerek és az energia.