Az Európai Bizottság Tiszta bolygót mindenkinek címet viselő hosszú távú stratégiai jövőképében 2050-ig vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek célja  egy fejlődő, modern, versenyképes és klíma-semleges gazdaság megteremtése.

A stratégia bemutatja, hogy Európa hogyan tölthet be vezető szerepet a klímasemlegesség terén, többek között  a megvalósítható technológiai megoldásokba való befektetéssel, a polgárok szerepvállalásának elősegítésével, a kulcsfontosságú területeket – az iparpolitikát, a pénzügyeket és a kutatást – érintő intézkedések összehangolásával, valamint az igazságos átmenet érdekében a társadalmi méltányosság biztosításával.

Mint Maros Sefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke elmondta, nem élhetünk biztonságban egy olyan bolygón, amelynek éghajlata kontrollálatlanul változik. Hangsúlyozta, a kibocsátások csökkentéséhez azonban nem kell feláldoznunk az európaiak megélhetését. Az elmúlt évek során láthatóvá vált, hogyan lehet úgy csökkenteni a kibocsátásokat, hogy közben jólét és minőségi, helyi munkahelyek teremtődtek, vagyis javult az emberek életminősége. Kitért arra is, Európa óhatatlanul tovább fog haladni az átalakulás felé vezető úton. A stratégia pedig rávilágít arra,  reális cél, hogy  2050-re olyan Európa jön létre, ami egyszerre klíma-semleges és gazdaságilag virágzó, és amelynek előnyeiből valamennyi európai polgár és régió részesül.

Mindehhez Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős európai biztos a következőket tette hozzá, az unió már megkezdte gazdaságának korszerűsítését és az éghajlat semleges gazdaságra való átállást. Most pedig  a bizottság tovább fokozza ezeket az erőfeszítéseket,  olyan stratégiára tesz  javaslatot, amelynek célja, hogy Európa 2050-re, a világ vezető gazdaságai közül elsőként klíma-semlegessé váljon, amelynek elérése szükséges, megvalósítható és egyben Európa érdekeit szolgáló cél is. Szükséges cél, hiszen meg kell felelni a Párizsi Megállapodás hosszú távú hőmérsékleti célkitűzéseinek. Megvalósítható cél, mivel a jelenlegi és a fejlesztés alatt álló, hamarosan bevezetésre kerülő technológiák lehetővé teszik az elérését. Mindemellett pedig Európa érdekeit szolgálja azáltal, hogy a fosszilis tüzelőanyagok importjára fordított kiadások helyett az európaiak mindennapi életében érdemi javulást hozó fejlesztéseket támogatja. Egyetlen európai polgár vagy régió sem válhat az átalakulás vesztesévé. Az unió támogatást  nyújt majd azoknak, akiket jobban érint az átmenet, hogy mindenki készen álljon a klíma-semleges gazdaság új követelményeihez való alkalmazkodásra.

E gondolatokat továbbfűzve, Violeta Bulc, a közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos annak a véleményének adott hangot, hogy minden közlekedési módnak hozzá kell járulnia a mobilitási rendszer dekarbonizációjához. A cél, hogy ezek kibocsátása 2050-re nettó nulla legyen. Ehhez olyan rendszerszintű megközelítésre van szükség, ami ötvözi az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművek használatát, a vasúti hálózati kapacitás erőteljes növelését és a közlekedési rendszer sokkal hatékonyabb szervezését a digitalizáció, a viselkedésbeli változások ösztönzése, az alternatív üzemanyagok, az intelligens infrastruktúra és a globális kötelezettségvállalások révén. Mindennek a mozgató rugói az innováció és a beruházások.

Az Európai Bizottság által az Európai Tanács márciusi felkérésére válaszképpen kidolgozott Tiszta bolygót mindenkinek nevet viselő  stratégia a jövőbeli klímasemlegesség biztosítását célzó intézkedéseket körvonalazza, csaknem az összes uniós szakpolitikai területet lefedi, és összhangban van a Párizsi Megállapodásban rögzített célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2°C alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5°C-os emelkedés elérésére. Ahhoz, hogy az unió világelső lehessen e téren, 2050-re kell klíma-semlegessé válnia.

Ennek a hosszú távú stratégiának nem az a célja, hogy konkrét célokat rögzítsen, hanem hogy jövőképet adjon és megszabja a jövőbeli cselekvés irányát. E mellett felvázolja az azzal kapcsolatos terveket, valamint hogy ösztönzést és lehetőséget biztosítson az érdekelt feleknek -  kutatók, vállalkozók, polgárok – egyaránt annak érdekében, hogy új és innovatív iparágakat, vállalkozásokat és munkahelyeket hozzanak létre.

E mellett feltérképezi, milyen lehetőségeik vannak a tagállamoknak, a vállalkozásoknak és a polgároknak ezen a téren, és hogyan járulhatnak hozzá gazdaságunk modernizálásához és az európaiak életminőségének javításához. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az átállás társadalmilag igazságos legyen. Növeli az uniós gazdaság és ipar versenyképességét a globális piacokon, gondoskodik a magas színvonalú munkahelyekről és a fenntartható növekedésről Európában, miközben más környezetvédelmi problémákkal, így például a levegőminőséggel és a biológiai sokféleség csökkenésével is foglalkozik.

A klíma-semleges gazdaság megvalósítása a következő hét stratégiai területen igényel együttes fellépést, úgy mint az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata, a tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás, a versenyképes ipar és körforgásos gazdaság, az infrastruktúra és összeköttetések, a biogazdaság és természetes szénelnyelők,  valamint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás a fennmaradó kibocsátások kezelése érdekében. E stratégiai prioritások párhuzamos megvalósítása hozzájárulna ahhoz, hogy a felvázolt jövőkép valóra váljon.