Az Európai Parlament első ízben döntött úgy, hogy az Európai Unió Tanácsának fel kellene lépnie, ugyanis az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata áll fenn Magyarországon.
Az Európai Parlament szerdán felkérte a tagállamokat, hogy a Szerződés 7. cikke értelmében állapítsák meg, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az unió alapértékeit, s mindezt rendszerszintűen teszi. Az alapértékek, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke sorol fel, és amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is tükröz, többek között a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását jelentik. Az eljárás megelőző szakaszáról van szó, ami az érintett országgal folytatott párbeszédre teremt lehetőséget azzal a céllal, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges szankciók.
A tanácsi döntésre irányuló javaslatot az Európai Parlament elküldi a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, ami a tagjai négyötödének támogatásával dönthet úgy, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. A döntés előtt azonban meg kell hallgatnia a magyar kormány álláspontját. A döntést a Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Magyarországnak a többi uniós tagállam javaslatot tehet a jogsértés veszélyének megszüntetésére.
A 7. cikk 2. paragrafusa szerinti eljárásban (7. cikk (2) pont szerinti eljárás) az Európai Tanács dönthet úgy egyhangúlag, hogy Magyarországon súlyosan és folytonosan megsértik a jogállamiság és a demokrácia elveit, és az alapvető jogokat. Ezt az eljárást az Európai Parlament ugyan nem kezdeményezheti, de a döntést neki is jóvá kell hagynia. Ez a döntés vezethet el végül például olyan szankciókhoz, mint a tanácsi szavazati jog felfüggesztése.
Az Európai Parlament Jogállamiság Magyarországon: fellépjen-e az EU az uniós értékek védelmében címmel megtartott vitanapján elhangzott, Magyarország Európai Uniós csatlakozása „szuverén döntésen alapuló, önkéntes lépés volt, amellyel kapcsolatosan széles körű konszenzus alakult ki a magyar politikai erők körében". A képviselők arra is rámutattak, a magyar kormányt terheli a felelősség, hogy az uniós értékek súlyos megsértésének kockázatát megszüntesse. Szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, nem a magyar emberek ellen, hanem éppen az ő védelmüket szolgálva jutottak erre a döntésre. Ez volt az egyik utolsó lehetőségük, hogy kifejezzék: Magyarország az EU tagja, és minden Magyarországon élő embert ugyanúgy megillet a szabadság, az emberi méltóság és az egyenlőség, mint bármelyik más tagállamban élőt.
A Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által elkészített jelentés nemzetközi szervezetek tényszerű beszámolóira és véleményére támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy az utóbbi évek magyarországi fejleményei rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU értékeire - szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletbe tartása -, és fennáll ezek súlyos megsértésének a veszélye.
A jelentést kezdettől fogva fenntartás nélkül támogatták a baloldali, liberális és zöld képviselők. A legnagyobb politikai csoport, a Fideszt a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) frakciója pedig a voksolás előtti napon a tagok lelkiismeretére bízta, hogy támogatják-e vagy sem a súlyos kritikát tartalmazó megállapításokat. A Sargentini-jelentés nem kapott volna zöld utat a néppártiak támogatása nélkül.
A Twitteren reagált a jelentést író Judith Sargentini képviselő arra, hogy az Európai Parlament szerda délután elfogadta a Magyarországról szóló különjelentését. „Nagyon büszke vagyok, hogy a Magyarországról szóló jelentésemet az Európai Parlament támogatta. Azonban ez a jelentés sokkal inkább a magyar polgárok jogairól szól. Köszönetet mondok azoknak a kollégáimnak, akik a pártérdekeiket félretéve kiálltak a demokratikus jogállam védelme mellett.”