A Pollack Expo keretében megrendezett szakmai nap keretében kerül górcső alá a történeti épületek  helyreállítása, valamint az építés- kivitelezés  és szerkezetvizsgálat szakmai kérdései április 24-én.

Épített örökségünk megőrzése széles körű és speciális ismereteket igényel, a műemlékvédelem területén mindinkább olyan szakmailag képzett, innovatív és holisztikus szemléletű, projektorientált szakemberekre van szükség, akik alaposan ismerik a történeti épületek diagnosztikai módszereinek elméletét és gyakorlatát.

 A szakmai képzés mellett a tudásmegosztás egyik leghatékonyabb platformja a szakmai találkozók megszervezése, ezért is rendezi meg évről évre a Történeti épületek helyreállítása szakmai fórumot a pécsi Pollack Expo keretében a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara, együttműködésben a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatával és a Baranya Vármegyei Mérnöki Kamarával. Az idei találkozó programjában egyaránt helyet kapnak tartószerkezeti, műemléki kutatási, építészeti és városi tér helyreállításával kapcsolatos kérdések, amelyekről az aktuális munkák mentén maguk az érintett szakemberek, tervezők, kivitelezők, lebonyolítók, oktatók beszélnek.

 
Ebben az esztendőben  a fórum az építészeti tervezés és a szerkezeti kérdések köré összpontosul, ugyanakkor kinyitja a beszélgetést történeti és kortárs viszonylatára is. A szakmai napot  Dévényi Sándor Kossuth-díjas pécsi építész, a nemzet művésze előadása nyitja azzal, hogy bemutatja, építészként miként gondolkodott új épületek történeti városszövetben történő elhelyezéséről, vagy éppen magának a városszövetnek a megújításáról. A műemlék-helyreállítás során jelentkező kihívások sokféle formát ölthetnek, a felhasznált anyagok és szerkezetek, az alkalmazott technológia okozhat feszültséget a történeti épületek értékeinek megőrzésében, a hitelesség, az épség biztosításában, csakúgy, mint egy-egy funkcióváltás, a történeti épület komfortjának emelése, vagy éppen mai statikai előírásoknak történő megfeleltetése is.

Ehhez a problémafelvetéshez kapcsolódik például Fejérdy Tamás előadása különös tekintettel a frissebb (XX. században létrejött) védett épületekre is kiterjesztve. Besey László építőmérnök pedig a történeti épületek és a „high tech” konfliktusát mutatja be saját munkáin keresztül. Melyek a megőrzéshez és a „jó” mai használathoz vezető utak? A résztvevők ezekről hallhatnak a nap során olyan műemléki helyreállítások kapcsán, amelyek az elmúlt évben az ICOMOS szakmai elismerését is magukénak tudhatják, így például Sopron belvárosa műemléki helyreállításáról, vagy a Sipeki Balás Villa felújításáról.

A pécsi képzés egyik vezető tanára, Mezős Tamás pedig  az egykori Mária Terézia-laktanya példáján mutatja be, hogyan ütközik egymással az értékleltár tartalmának jogszabályi háttere és a műemlék fenntarthatósága, míg a professzor munkatársai a műemléki laktanya épületfelmérésébe engednek bepillantást.

Zárásként az adaptive reuse és a jogi környezet problémakörét járják körül a pécsi Nick-udvar felújítása kapcsán.

-  Nem titkolt célunk a pécsi Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnöki képzést megmutatni a szélesebb szakmai közönség előtt, egyúttal hagyományteremtő céllal szakmai közösséget építeni – mondja a fórum egyik házigazdája, dr. Kovács-Andor Krisztián, Ybl-díjas építész, szakfelelős.